Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
197 A bejelentők a kevéssé formalizált eljárásnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen juthatnak belföldi kizárólagos joghoz, amellyel biztosítható a fejlesztési ráfordítások megtérülése. Ezt feli smerve a szellemi tulajdon védelméről szóló nemzeti stratégia, a Jedlikterv már 2013ban stratégiai célként határozta meg a használatimintaoltalmi rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek feltérképezését. Bár a használatimintaoltalom szinte kizárólag a hazai vállalkozásokat szolgálja, a hazai bejelentések száma 2015ben csak 249, 2016ban 304 volt. A 2016. év végén összesen 852 nemzeti használatimintaoltalom volt hatályban, amely kismértékű csökkenés 2015höz képest. Ismert az is, hogy a hazai kkvk i parjogvédelmi aktivitása alatta marad még a magyarországi vállalkozások egyébként sem kielégítő átlagának is. A törvényjavaslattal a kormány célja a használatimintaoltalmi szabályozás kkvk igényeihez igazítása és ezzel közvetetten a kutatásfejlesztési a ktivitásuk, innovációs tevékenységük növelésének elősegítése. A használatimintaoltalmi rendszer felülvizsgálatának szakmai megalapozása, valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplők igényeinek felmérése érdekében a törvénymódosítás előkészítését megelőzően sor került elsőként egy vitaindító kérdőív közzétételére, valamint annak a leginkább érintett társadalmi szervezeteknek való közvetlen megküldésére. Ezt követően a konzultáció eredményeit is figyelembe vevő törvényalkotási koncepció véleményezé sére is lehetőség volt. A jelen előterjesztés tárgyát képező módosító törvényjavaslat a véglegesített koncepció alapján készült el. A továbbiakban a törvényjavaslatnak a használatimintaoltalom szabályozási rendszerét érintő alapvető rendelkezéseit kívánom röviden ismertetni, a következő három fő téma köré csoportosítva. A használatimintaoltalom tárgya és az oltalomképességi feltételek pontosítása; e körben különösen annak tisztázása, hogy mi minősülhet mintának, mi a megkövetelt alkotói szint, és mi tarto zik a technika állásához, valamint hogy milyen zsinórmértéket kell alkalmazni a mesterségben járatos személy tudásszintjének meghatározásakor. A második fő téma a használatimintaoltalmi eljárás jogi szabályozásával kapcsolatos változásokra tér ki, a harma dik pedig a jogérvényesítéssel kapcsolatos anomáliák csökkentését célzó módosításokat tartalmazza. Ami a használatimintaoltalom tárgyát illeti, a törvény felülvizsgálatát megelőző nyilvános konzultáció megerősítette, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érd ekében célszerű a szabályozás kiigazítása egyfelől a használatimintaoltalom tárgyát képező minta definíciójának bővítésével oly módon, hogy a „tárgy” szó tág értelmezése alapján abba beletartozhassanak a berendezések és a több eszközből álló rendszerek, a melyek jelenleg kizártak a használatimintaoltalomból. Másfelől szükséges a törvény kiegészítése az oltalmi tárgyak köréből kifejezetten kizárt vegyi termékekkel és keverékekkel, lefedve a gyógyszerkészítmények és gyógyszerhatóanyagok teljes spektrumát . A megkövetelt alkotói szint kérdésköre kapcsán a konzultáció során a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy szükség van a szabadalmaztatható találmányoknál alkalmazandó, a „feltalálói tevékenység” megállapításához megkövetelt alkotói szinttől való e ltérés fenntartására a használatimintaoltalom érdekében, a „feltalálói lépés” meghatározása kapcsán. Ezt az álláspontot az indokolja, hogy a használatimintaoltalom egyik fontos eleme a szabadalmazható találmányoknál valamivel alacsonyabb szintű innovatív megoldásokra való oltalomszerzés lehetőségének biztosítása. A „feltalálói tevékenység” és a „feltalálói lépés” kétféle kategóriájának fenntartása mellett is szükséges volt ugyanakkor, hogy a mintaoltalmi jogban ismert ,,mesterségben járatos személy" tudás szintje a jelenlegi bírósági gyakorlat által igen alacsonyan meghatározott mértéknél magasabbra kerüljön. Így a javaslat egyértelművé teszi, hogy a „mesterségben járatos személy” nézőpontjából vizsgált nyilvánvalóság, ha az egyéb feltételek fennállnak, meg állapítható kell hogy legyen olyan esetekben is, amikor az több anterioritás kombinációjából következik, vagy ha a technika állása idegen nyelvű forrásokat is tartalmaz. A mintaoltalom előfeltételeinek másik lényeges különbsége a szabadalmakhoz képest a te chnika állásához tartozó anterioritások körének eltérő meghatározása. Ez a különbség azt is eredményezheti, hogy egy világviszonylatban nem új, és ezért nem szabadalmazható megoldás használati mintaként
