Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1892 lenne sort keríteni. A másik, ami ennél, hogy úgy mondjam, súl yosabb érv, hogy elvi problémáink vannak ezzel a javaslattal. (16.30) Répássy képviselőtársam helyesen mondta azt, hogy a büntetőeljárási törvény kodifikációs folyamata egyébként a Fidesz kodifikációs folyamataitól eltérően egy pártolható és elfogadható eseménysor volt. Egyetértek vele. Sőt mi több, még azt is szeretném kiemelni a korrektség kedvéért, hogy több olyan javaslatot a kormány beépített az új Be.be, amit az ellenzék javasolt. Hajlottunk is volna a kódex elfogadására, bár voltak kritikai észrev ételeink és volt több olyan javaslatunk is, amelyeket nem tettek a kódex részévé, azonban azt láttuk, hogy a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok, amik a Be.vel együtt kerültek tárgyalásra és szavazásra, gyakorlatilag agyoncsapták az új Be. ez i rányú pozitív változásait. Azért mondom ezt, mert hiába épített be a korábbinál lényegesen jobb és pontosabb garanciarendszert az új büntető eljárásjogi törvénybe a jogalkotó, ez mit sem ért, mert az új titkos információgyűjtésről szóló törvénycsomag gyako rlatilag ezt lerontotta. Éppen ezért azt a törvénycsomagot mi, úgy, ahogy van, nem tudtuk támogatni, tehát erre effektíve nemmel szavaztunk, és ezen okból kifolyólag az új büntető eljárásjogi törvény zárószavazásánál pedig tartózkodtunk. Ez az elvi problém a végigvonul a mostani törvényjavaslaton is, hiszen azokat a jogszabályokat is módosítja, illetve azokat a rendelkezéseket is hozzáigazítja a mintegy 172 megnyitott törvényhelyhez, amely a titkos információgyűjtésről szóló sarkalatos jogszabályban szerepel . Éppen ezért azt gondolom, hogy már ez elég indoka lehet annak, hogy a teljes javaslatot támogatni nem tudjuk. Egyébként nem beszélhetünk a jogalkotás elveit sértő rossz értelemben vett salátatörvényről, hiszen bár valóban közel 200 jogszabályt módosít az előttünk fekvő javaslat, azok alapvetően az új büntető eljárásjogi törvény hatálybalépésével kapcsolatos technikai módosítások. De, még egyszer mondom, a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok… És hogy ne legyek ennyire általános, csak egy, talán a legfontosabb problémát föl szeretném vetni ebben a vitában is, természetesen mellőzve a problémakör teljes kifejtését és a többi probléma kifejtését is, de a legfőbb gondunk ezzel az volt, hogy a bűncselekmények megelőzése és a bűncselekmények felderítés e különvált az új törvényben. A mi meglátásunk szerint a bűncselekmények megelőzése körében folytatható titkos információgyűjtésre gyakorlatilag nem vonatkoznak a Be.ben megfogalmazott garanciarendszer egyes elemei. Ezért gyakorlatilag mindaz, ami a Be.b en szerepel, ezzel kijátszható. Ezt az álláspontunkat most is tartjuk. Nyilván nem tudunk egy olyan törvénycsomagot támogatni, ami ezeket a rendelkezéseket vezeti át másik, közel 200 törvényen. Ami másik elvi problémánk a javaslattal kapcsolatban, és én az t gondolom, hogy ezt pedig például nem tartozik még az új Be. hatálybalépéséhez sem, hanem ez egy tartalmi - mondjuk úgy - újítás, ami a bírósági titkárok hatáskörének az ismételt kibővítésére vonatkozik. Államtitkár úr nyilvánvalóan ismeri az érveimet err ől, mert már többször elmondtam, hogy úgy ítélem meg, és azt gondolom, ez tényként közölhető, hogy a titkárok nem rendelkeznek azzal a függetlenséggel értelemszerűen, mint a bírák. Ők a státuszukban például kiszolgáltatottak, ha úgy tetszik, a bírósági iga zgatási rendszernek. Tehát ugyan a döntési függetlenségük megvan ezekben az ügyekben, de a státuszbeli függetlenségük egyáltalán nincs meg. Éppen ezért nem értek egyet azzal, hogy a bírói jogköröknek most már kifejezetten érdemi részeit delegálják titkárok hoz. Azt is elmondtam többször, hogy az lenne a helyes megoldás e tekintetben, hogyha a megnövekedett ügyteherre tekintettel nem a jogköröket csoportosítanák át a bíráktól a titkárokhoz, hanem a titkárokat neveznék ki bírónak, megemelve a bírói létszámot, és akkor már a függetlenségük értelemszerűen a többi kollégájukhoz hasonlóan biztosított lesz, és elbírálhatják ezeket az ügyeket.
