Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1834 visszaosztásokról lehet beszélni. Vagy mint ahogy az egyik fideszes képviselő elhíresült ügyéből látjuk, már esetenként önök meg tudják valósítani a fordított 10 százalék szabályát is, am ikor 10 százalék marad az eredeti célra, és 90 százalék menne pártkasszába meg magánzsebekbe a megalapozott gyanú szerint. Megalapozott gyanúról lehet beszélni, hiszen ítélet még nincs az ügyben. Külön kíváncsiak leszünk, hogy milyen jogerős ítélet fog egy ébként születni. Hiába voltak a nagy szavak meg adott esetben a jó szándék is, nagyon csekély mértékű az előrelépés a korrupció megfékezése terén. De nem akarok ezen túl sokat rugózni, mert részben már lerágott csont. Viszont a figyelmükbe ajánlanék még eg y komoly problémát, ha már egyszer a közbeszerzési törvénynél járunk, még akkor is, ha egy kicsit most kiterjesztőleg értelmezem ezen vita kereteit, mégpedig akár a hazai költségvetésből, akár az uniós támogatásból megvalósuló beszerzések esetén az elképes ztően lassú ügyintézést és a teljesen indokolatlanul elhúzódó határidőket. Ez a határidőmódosítás jótékony hatású, de amikor kifizetési határidők módosulnak és folyamatosan kitolódnak, azok önmagukban alkalmasak arra, hogy kivéreztessenek magyar vállalkoz ásokat, különösen az építési beruházások terén, és természetesen itt is a mikro, kis- és középvállalkozások a legveszélyeztetettebbek. Itt arra gondolok, tisztelt képviselőtársaim, hogy akár önkormányzati, akár állami beruházások esetén a tápláléklánc alj án elhelyezkedő vállalkozások nemcsak a generálkivitelezők esetleges visszaéléseitől szenvednek, hanem abban az esetben is, hogy kisebb munkát elvisznek ők maguk, akik egyébként alvállalkozók szoktak lenni nagyobb munkáknál, de mondjuk, egy kisebb vagy köz epes munkát be tudnak vállalni, nagyon ritka az, hogy a 15, a 30, a 60 vagy a 90 napos fizetési határidőt a kedvezményezettek, az ajánlatkérők tudják tartani. Sok esetben ez több hónapra nyúlik, 6 hónapra, 9 hónapra. Nekik ki kell fizetni a bedolgozott any agot, ki kell fizetni a munkavállalókat, ki kell fizetni a munkavállalók bér- és járulékterheit, és várnák a pénzüket, azt a pénzt, ami jogos, ami a szerződés alapján megilleti őket, amiért ők már munkát végeztek, szolgáltattak vagy árut szállítottak be, é s azt tapasztalják, hogy elképesztő méretekben, teljesen indokolatlanul rétestészta hosszúságúan nyúlnak ezek a kifizetések. Elfogadhatunk mi akármilyen profi közbeszerzési törvényt és alacsonyabb szintű szabályozást, kitolhatjuk mi a határidőket, könnyíth etünk mi e téren a helyzetükön; hogyha az indokolatlanul túlburjánzó, még mindig indokolatlanul túlburjánzó bürokrácia tönkreteszi őket, akkor teljesen mindegy lesz számukra, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszerre néhány hónappal korábban vagy későb b kell átállni, mert már nem lesz, aki átálljon, vagy nem lesz, ami átálljon, mert ezek a vállalkozások csődbe fognak menni, tönkre fognak menni. Nem beszélve például arról, ha már most az uniós támogatásoknál járunk, és kicsit evezzünk önkormányzati vizek re, a TOPos pályázatok elbírálási határidejei elképesztő mértékben kitolódnak. (12.10) És ez azt a problémát is felveti, függetlenül az elektronikus vagy papíralapú közbeszerzéstől, hogy amikor az önkormányzataink, jelesül például a kistelepülési ö nkormányzatok tavaly májusban, másfél évvel ezelőtt beadták a különböző pályázataikat, főleg most az építési beruházásokra gondolok, döntően intézményfelújítási pályázatokat, az azóta eltelt időben az anyagárak és a munkaerőhiány miatt a munkadíjak, illetv e a bérköltségek oly mértékben megnőttek, hogy az akkor megállapított költségvetések ma már nem tarthatóak. És most kivételesen nem azért nem tarthatóak, mert sötét szándékok vannak az áremelkedés mellett, hanem mert ezt valóban piaci folyamatok indokolják , ennek tényleges, valós, kézzelfogható, törvényes, a gazdasági folyamatokból következő okai vannak. Ebben az esetben vagy a TOPos program megvalósítása fog jelentős késedelmet szenvedni és jelentős problémákat okozni, mert vagy elmaradnak beruházások, va gy egész egyszerűen valamelyest meg kell növelni ezeknek a támogatási összegét, és ami a legfontosabb, hogy ha ezek a beruházások mégis elkészülnek, legyünk optimisták, legyünk pozitív gondolkodásúak, ha a kifizetés is úgy fog történni, mint ezen pályázato k elbírálása - magyarul: másfél éve, lassan már közel a két évhez, a második évfordulóhoz tart az
