Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1819 a mérhetetlen inkompetenciát, amivel az Ákr. és a közig. Pp., valamint az azo kkal összefüggő törvénycsomagok elkészítésekor dolgozott. Valljuk be, néhány mézesmadzagon kívül jogrendszeri hegesztés zajlik, és ha úgy tetszik, az igazságügyi tárca megbukott a feladat elvégzésével, s most Lázár Jánosnak kell rohamoznia, és ő az utolsó pillanatban megpróbálja elérni a jogrendszeri koherenciát. Teszi ezt úgy, hogy erről a törvényjavaslatról decemberben szavaz majd a Ház, az új rendelkezések pedig már 2018. január 1jétől hatályosak lesznek. A sürgősség nem ismer határokat, mert a legnagyo bb bakik korrigálását már december 31én hatályba léptetik. A javaslat jó része az együttműködésre kötelezett hatóságok közti kapcsolattartás megkönnyítésében merül ki. Jellemzően közvetlen hozzáférést biztosítanak a saját nyilvántartásaikhoz, így talán re mélhető, hogy mindannyiszor nem kérik a még mindig hihetetlen hosszúságú űrlapok kitöltését. Szégyenteljes, hogy a kormányzat nyolc év süketelés után vállalkozik arra, hogy megteremtse annak az informatikai alapját, hogy a különböző hatóságok egymással szó t tudjanak érteni, és a nyilvántartásaikhoz való hozzáféréssel meg tudják spórolni a felesleges hatósági megkereséseket. Támogatható az automatikus döntéshozatal megjelenése, ugyanakkor kritikaként fogalmazható meg, hogy nagyon kevés ügykörben nyílik erre lehetőség, mód. Nyilvánvalóan nem adható el adminisztratív tehercsökkentésnek az, hogy számos eljárásban, ahol jelenleg sincs fellebbezés a közigazgatási döntéssel szemben, a jövőben sem lesz. Így tehát semmilyen változás nincs, ügyfélbarátnak pedig nem ne vezhető, hogy az ügyfél a közigazgatás helyett a bíróságokon kereshet jogorvoslatot. Aligha nevezhető ügyfélbarátnak az a számos rendelkezés, amelyek az egyes közigazgatási eljárásokban kizárják az elektronikus kapcsolattartás elvi lehetőségét is. Ez számo s eljárásban nevetséges, például az ingatlan tulajdonjogának külföldi általi megszerzéséhez szükséges engedélyezési eljárásban. A hatósági résznyilvántartások egységesítése, egyesítése az informatika korában önmagában érdemi adminisztratív tehercsökkenést nem eredményez. Szomorú az is, hogy a kormány csak most ismerte fel a cégeljárásokkal kapcsolatos joganyag reformjának a szükségességét. A javaslatban jól látszik az a kétségbeesett szándék, hogy mindenképpen egyszerűsítsék a cégeljárás szabályait. Mivel e z a témakör alapvető versenyképességi kritérium, bőven van tennivalója a kormánynak ezen a területen. A 12 oldalas módosítás terjedelme jól jelzi, hogy a kormány ebben a csomagban rejtett el módosításokat, noha számos versenyképességi címkéjű csomag járt m ár az Országgyűlésnél, azokba azonban nem fért bele ez a módosítás. Egészen elképesztő, hogy ennyi évet kelljen várni arra, hogy a cégnyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai az állami nyilvántartásokkal való együttműködés következtében ponto sak és naprakészek legyenek. Anakronisztikusnak hat az indoklás azon mondata, miszerint a nyilvántartások közti adatkapcsolat kiépítése immáron időszerűvé vált. Ráadásul a téma jellegére tekintettel célszerűbb lett volna külön törvényjavaslatban megfogalma zni a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását. Hasonló kritika fogalmazható meg a csomagba ejtőernyőztetett közbeszerzési joganyag módosításával kapcsolatban is. Tizennégy oldalon keresztül módosul a köz beszerzésekről szóló törvény, a Kbt., leginkább a jogorvoslati rend újraszabályozása történik meg, noha maga Lázár János november 7én külön törvénykezdeményezéssel élt a Kbt. tekintetében. Felsóhajthatunk, mert végre elektronikus úton történik majd a Közb eszerzési Döntőbizottság és az ügyfelek közti kapcsolattartás. (11.00) Súlyos visszalépést jelent a külföldi jog alkalmazása esetén az anyakönyvi eljárásból az igazságügyi tárca kihagyása. Vajon miért van ez? Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény mó dosításával az igazságügyért felelős miniszter véleményének kötelező kikérését előíró rendelkezések helyett általános rendelkezésként kerül megfogalmazásra, hogy az anyakönyvvezető,
