Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
178 ELNÖK : Köszönjük. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A közjegyzőkről sz óló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Soron következik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat ál talános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/16818. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügy i Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő tárgyi törvényjava slatban szereplő módosítások két kérdéskörben kívánják a közjegyzői tevékenységre vonatkozó szabályozás egyes pontjait megújítani. Egyrészről, mivel az Európai Unió Bírósága a közjegyzői hivatás gyakorlásának állampolgársági feltételhez való kötését a lete lepedés szabadságára vonatkozó uniós előírások megszegésének minősítette - nemcsak Magyarország, hanem korábban számos más tagállam esetén is , a törvényjavaslat a bíróság 2017. február 1jén kihirdetett ítéletének való megfelelést szolgálja. (13.40) Máso dsorban az egyéb módosítási javaslatok a végrendeletek országos nyilvántartása adattartalmának kiegészítését célozzák annak érdekében, hogy a közjegyző egyetlen nyilvántartásból tudakozódhasson aziránt, hogy az örökhagyó tette végintézkedést akár közjegyz ő, akár ügyvéd előtt. A két szabályozási tárgykörben a törvényjavaslattal az egyes törvények módosítása útján elérni kívánt célt a következők szerint foglalom össze önöknek. Az Európai Bizottság, más tagállami eljárásokat követően, 2006ban indított kötele zettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert jogrendszerében a közjegyzői hivatás gyakorlása állampolgársági feltételhez van kötve. A Bizottság álláspontja szerint az állampolgársági feltétel előírása olyan, az uniós joggal ellentétes, állampolgárságon alapuló megkülönböztetést jelent, amely nem tartozik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 51. cikkének hatálya alá, amely a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek, így a közhatalom gyakorlásában való részvétel te kintetében kivételt enged az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma alól. A korábbi eljárások a régi tagállamokat, Németországot, Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Görögországot és Luxemburgot, illetve Hollandiát érintették, amely tagállamo k ellen a Bizottság 2008 tavaszán keresetet indított az Európai Unió Bírósága előtt. Magyarország beavatkozóként vett részt a bírósági eljárásokban, amelyekben kifejtette, hogy a tagállamokban a közjegyzői tevékenységek a közhatalomgyakorlás körébe tartoz nak, így az állampolgársági követelmény, az uniós joggal összhangban, hatályban tartható az egyes nemzeti jogrendszerekben. 2011ben kihirdetett ítéleteiben a bíróság arra jutott, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlására vonatkozóan a tagállamok jogában előí rt állampolgársági feltétel állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A bíróság ezen tagállamok tekintetében vizsgált közjegyzői tevékenységek közül egyet sem minősített közhatalminak, így egyetlen esetben sem vizsgálta az állampolgár sági feltétel fenntarthatóságát olyan közjegyzők esetén, akik közhatalmi és
