Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSA LAJOS
175 Azért neveztük közérdekűnek, mert úgy gondoljuk, hogy ez a magyar köz érdeke, a tízmillió magyarnak az az érdeke, hogy a 2,7 millió nyugdíjas, aki öregségi nyugdíjat kap vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást, hadd maradjon aktív, ha akar. Nyugdíjba vonul, és nem akar már a munka törvénykönyve alatt dolgozni napi 8 órát, heti 5 napot. A nyugdíjas továbbfogla lkoztatás természetesen most is van. Tehát minden, amit önök elmondtak azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjasokat nem lehet továbbfoglalkoztatni, hazugság. Van, a versenyszférában általános, és egyébként a közszférában is lehetséges, ha az adott intézmény ve zetője tudja igazolni, hogy annak a munkatársnak a munkája az intézmény alapműködésében nélkülözhetetlen. Több ezren vannak a közszférában, az intézményi szférában is továbbfoglalkoztatva. De ez a foglalkoztatás alapvetően vagy a munka törvénykönyve alatt van, vagy pedig a köztisztviselői, kormánytisztviselői, valamilyen speciális ágazati foglalkoztatási törvény alatt van. Ennek a foglalkoztatásnak a főszabálya az, hogy munkavállalói kötelezettség van, napi 8 órát kell dolgozni, vagy 4et, attól függően, ho gy a munkarend milyen, és heti 5 napot. Ugyanúgy szabadság van és ugyanúgy alapvetően folyamatos munkavégzési kötelezettség - tudom, hogy önök ezt nem értik, de nyilván nem beszéltek annyit a nyugdíjasokkal ezzel kapcsolatban , amit egy 70 éves ember már nem akar vállalni. Ezt el tudom képzelni. Tehát nem akarja azt, hogy őt továbbfoglalkoztassák nyugdíjastovábbfoglalkoztatásban, ami, még egyszer hangsúlyozom, van. Tehát aki azt állította, hogy ez nincs és megszüntettük, az nem mondott igazat. Mondhatja tehát, hogy 70 évesen nem akarok heti 5 napot és napi 8 órát dolgozni, de szeretnék dolgozni valamennyit. Egykét napot. Egy nap csak 2 órát. Szabadon. Sőt, azt is én határozhassam meg, hogy melyik nap megyek be arra a két órára. De ha jobban ráérek, 3 óra , 4 óra, teljesen szabadon. Ez a szövetkezeti forma ezt lehetővé teszi. Ennek ez a lényege. Minden olyan összevetés, amikor a munka törvénykönyve alatti foglalkoztatással hasonlítják össze ezt, az egy súlyos félreértés. Nem értik. Gondjaik vannak a szövegé rtéssel. Nem mondom: a törvényalkotás egy bonyolult forma, a törvények nehezek, mint ahogy a klasszikus mondta, nincsenek benne képek, de attól még valami ismerettel csak kell rendelkezni, kedves képviselőtársak! Például mindenki, Heringes Anita, Schmuck E rzsébet, aki órabéreket emlegetett, az, jelentem, tévúton jár. Ugyanis a szövetkezeti foglalkoztatásban nincs órabér. Az egy vállalkozási szerződés. Ahogy önök sem emlegetik az órabért, ha szerződtetik a hidegburkolót, mert ott négyzetméterre számolnak el, nem órabérre, a szövetkezeti formában nincs órabér. Arról az apróságról nem beszélve, hogy amikor az Audi által ajánlott órabérekről beszélnek, akkor aztán végképp nem ismerik a valóságot, hiszen típusosan a szövetkezeti önfoglalkoztatás keretében megvaló suló foglalkoztatás nem szalagmunka. Amikor a multikat emlegetik, végképp rájöttem arra, hogy fogalmuk nincs arról, hogy mi a helyzet. De csak érdekességképpen: tudom, hogy önöket nem zavarja meg a tények sokasága. (Heringes Anita: A tények téged nem szokt ak zavarni, Lajos! Meg az igazság sem és a gerinc sem!) De induljunk ki abból, amit ismerünk: nézzük meg, hogy a diákszövetkezeteknél mi a helyzet. 135 ezer diák dolgozik diákszövetkezeti keretekben. Keresnek 46 milliárd forintot egy évben. Tízezer vállalk ozási szerződésük van. Tízezer vállalkozási szerződésük van, amelyek keretében ezt a munkát teljesítik. A tízezer vállalkozási szerződésből kevesebb, mint 10 százalék esik multikra. Kevesebb, mint 10 százalék esik multikra! Tehát típusosan, amit önök mondt ak, az egyszerűen nem igaz, csak nem tudják. De nem baj, mert a határozottság az érdekes az ellenzéki munkában, a tények nem számítanak. A parlamenti jegyzőkönyv kedvéé rt azonban hadd mondjuk az adatokat! Hogy a nyugdíjasszövetkezetek milyen vállalkozási szerződési formában hogy fognak teljesíteni, azt biztosan nem tudja ma senki. Én sem. De azt tudjuk, hogy a mintául szolgáló diákszövetkezetek nem a multiknak keresnek m unkaerőt. Ugyanis, még egyszer mondom, tízezer vállalkozási szerződésük volt a tavalyi évben, és ennek a 10 százaléka sem volt multi. Meg kell kérdezni az érdekvédelmi
