Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
166 Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMPképviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP támogat minden olyan javaslatot, amely a cégalapítással kapcsolatos költségeket csökkenti. Ebből következik az, hogy ezt a törvénytervezetet is támogatni fogjuk. A cégbírósági bejegyzés illetékmentessé tétele, ami jelenleg 100 ezer forintos költség, azt gondoljuk, hogy indokolt lépés a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek esetén is. Azonban hozzá szeretnénk tenni és hozzátesszük, hogy a cégek é s a szövetkezetek alapításánál most sem az illeték a legnagyobb tétel, hanem az egyéb járulékos költségek, mint például az ügyvédi képviselet és a másféle adminisztrációs kötelezettség, ezeknek a csökkentésén is gondolkodni kell. A közérdekű nyugdíjasszöve tkezetek kapcsán fontos kitérni pár dolgora. Bár a kormány azt állítja, a nyugdíjasok jövedelemhez jutásának, munkavállalásának elősegítéséről van szó a nyugdíjasszövetkezetek létrehozása kapcsán, valójában azonban ennél sokkal prózaibb okról van szó, amié rt a nyugdíjasszövetkezeti formát törvényben javasolta a kormány, illetve a fideszes többség. Azt látjuk, hogy a kormány egyszerűen a munkaerőhiányt akarja enyhíteni nyugdíjasokkal, olcsó munkaerővel kiszolgálni a külföldi cégeket. Ha ugyanis valójában az lenne a cél, hogy a nyugdíjasok munkaerejét, tudását jobban megbecsüljék, akkor nem lehetetlenítette volna el a kormány a foglalkoztatásukat a közszférában, illetve már feloldotta volna ezt a megszorítást. Emlékezzünk arra, hogy 2013ban az egyik Matolcsyféle megszorító csomag részeként fogadta el a kormány a nyugdíjkorhatárt elért emberek kényszernyugdíjazásáról, továbbfoglalkoztatásuk esetén pedig a kettős juttatás tilalmáról szóló jogszabályokat. Pár tíz milliárd forintot akartak spórolni a nyugdíjas okon úgy, hogy elvették hosszú évtizedek munkája után járó jogos járandóságukat. Ez egy kőkemény megszorító intézkedés volt, amit a kormány azóta sem vont vissza. Most azonban, mivel változott a helyzet, és úgy látják, hogy munkaerőre van szükség, mivel je lentős a munkaerőhiány, hirtelen eszükbe jutnak a nyugdíjasok. Egymillió nyugdíjas munkába állásáról beszélnek. A közérdekű nyugdíjasszövetkezetekkel eközben gyakorlatilag olyan országos hálózattal bíró munkaerőkölcsönzőket akarnak létrehozni, amelyek maj d nyugdíjasokat közvetítenek ki, jellemzően multik által kínált kiskereskedelmi vagy autóipari munkára. A közérdekű nyugdíjasszövetkezetek jó esetben valóban hozzájárulhatnak a nyugdíjasok gazdasági aktivitásához és aktivizálásához, ami persze jó lehet az érintetteknek és a gazdaságnak is, de félő, hogy itt azokat az állásokat akarják majd betölteni a nyugdíjasokkal, amiket a külföldre vándorolt magyarok hagytak üresen a rossz fizetések, az alacsony színvonalú munka miatt. Tehát félő, hogy itt nem a nyugdíj as emberek nagyobb megbecsüléséről lesz szó, hanem minimálbéres állásokba való kiközvetítésükről. A nyugdíjasok pedig örülhetnek, hogy a kis nyugdíjuk mellett némi jövedelemhez jutnak. Ezt látszik egyébként alátámasztani, hogy az első hírek szerint a ki skereskedelmi cégek nyugdíjasoknak szóló állásajánlatai olyan állásokra vonatkoznak, ahol 733 forint órabért fizetnének, vagyis minimálbért. Ugyanez a helyzet az Audi győri gyárában is, ahová diplomásbérminimum órabérért, 926 forintért vennének fel nyugd íjasokat. Mivel a nyugdíjasszövetkezetek tagjait munkájuk után csak adófizetési kötelezettség terheli, így többet tarthatnak meg a bérből. Csakhogy ez nem jelentős különbség, ráadásul lehet olyan hatása is, és ezt is meg kell fontolni előre, hogy ez maj d lenyomja a béreket vagy legalábbis megszünteti a bérnyomást, amit, tudjuk, hogy a munkaerőhiány váltott ki, és így a bérek emelkedése megtorpanhat, amire egyébként nagy szükség lenne, hogy a bérek sokkal dinamikusabban nőjenek Magyarországon, ha nem akar juk, hogy az emberek külföldre menjenek el dolgozni.
