Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSA LAJOS
160 ellátása miatt nem tudnak részt venni a további munkában itt az ülésteremben, kérem, csendben hagyják el az üléstermet. Köszönöm szépen. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ált alános vitája a lezárásig. A Kósa Lajos és Czomba Sándor Fideszképviselők által benyújtott előterjesztés T/17315. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Kósa Lajos úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Képviselő úr, öné a szó. Megkérem ismételten képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, az illetékekről szóló törvény módosítása szervesen kapcsolódik ahhoz az in tézkedéshez, amit a parlament tavasszal hozott meg a nyugdíjasszövetkezetek létrehozásáról. Akkor és azóta is számtalanszor elmondtuk, rendkívüli mértékben sajnáljuk, hogy az egész ügy mellé nem állt az ellenzék. Sőt, az ellenzékből egyöntetűen mindenki el utasította azt a gondolatot, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a nyugdíjasok számára, azok számára, akik szeretnének még aktívan valamit csinálni, olyan rugalmas, kizárólag önkéntességen alapuló munkavállalási formát teremtsünk meg, ami vállalha tó, amihez kedvük van, ami teljes mértékben autonóm, csak a nyugdíjasok saját döntését múlik, hogy hogyan működik. Ott vettük elő a nyugdíjasszövetkezeti modellt, nem a semmiből álltunk elő vele, hiszen 2010től kezdődően a Fideszfrakció és jómagam is ren geteg helyen módosítottuk a diákszövetkezetekre vonatkozó joganyagot azért, hogy ez az Unió szemét se piszkálja nagyon. Mert, ugye, mint tudjuk, a lengyel uborka hajlásszögére van jogszabály az Unióban, de furcsa módon szövetkezeti irányelve nincs az Unión ak. Az Unió kizárólag a munka törvénykönyve alapján gondolkodik, amit a foglalkoztatási irányelvek határoznak meg. De a diákszövetkezetek hungarikumként jó példát mutattak arra, hogy teljes mértékben autonóm módon, szabadon hogyan biztosíthatunk lehetőség et a diákoknak és most itt a nyugdíjasszövetkezet kapcsán a nyugdíjasoknak. A diákszövetkezeti modell sikere önmagáért beszél, a diákok 60 százaléka szövetkezeti tag, 135 ezer diák dolgozik, és tavaly 46 milliárdnál nagyobb árbevételük volt. Ez már gazdasá gi értelemben is érzékelhető és jelentős. Ennek a modellnek a sikere vezetett oda, hogy a nyugdíjasok számára is teremtsük meg ezt a lehetőséget. A nyugdíjasok nem valamifajta eltartotti réteg, amelyik csak a saját nyugdíjas létébe bezárva tud gondolkodni az életről. Azt látjuk, hogy a nyugdíjasok óriási lehetőséget és erőforrást jelentenek az országnak, szeretnénk minél tovább lehetőséget adni a nyugdíjasoknak az aktivitásra. Ez volt az az ügy, amit az ellenzék egyértelműen és egyöntetűen elutasított. Term észetesen mindig minden rendszerben lehetnek rosszul működő elemek, és mindenütt vannak gazemberek, akik adott esetben visszaélnek a lehetőségekkel. Tudjuk, például az iskolaszövetkezeti modellben Czeglédy Csaba - aki egyébként Szombathelyen volt az MSZP ö nkormányzati frakcióvezetője, képviselője, továbbá, mint tudjuk, a párt ügyvédje; az MSZP és a DK közösen támaszkodott rá és bízott benne - ellopta sok ezer diák pénzét. A diákok jelentkeztek is a DiákÉSZnél, mert egész egyszerűen azt a modellt működtette Czeglédy úr, amit az MSZP, mint tudjuk, támogatott, hogy mélyen áron alul vállaltatta el a diákszövetkezeteivel a munkát. (Folyamatos, nagy zaj.)
