Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
149 Magyarország települései a településképi rombolások utáni időszak végeztével újra visszanyerjék akár falusi, akár kisvárosi jellegüket, és ehhez adjunk meg mindenfajta segítséget. Ezért is kérem, hogy a törvénymódosítást mindenki támogassa. A magunk részéről támogatni fogjuk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, Bányai Gábor képviselő úr. Most megadom a szót az MSZP képviselőcsoportja vezérs zónokának, Varga László képviselő úrnak. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon délben három jogszabályról is fogunk szavazni itt az Országgyűlésben, kettő ebből hatalmas konsz enzussal került az Országgyűlés elé, itt a büntető törvénykönyv módosítására utalok, illetve a kárpátaljai magyarság érdekében való döntésünkre. Minden párt egyetértett azzal, hogy erről ma döntés szülessen. A harmadik ez az előterjesztés, ez a törvénymódo sítás, amely a településkép védelméről szól, látszólag kizárólag. (10.10) Ez kivételes eljárásban jött, magyarán nem nyerte el a teljes összfrakciótámogatást, nem nyerte el ezt minden frakció részéről. Kizárólag a kormánypártok gondolják fontosnak, hogy a z Országgyűlés ezt ma ebből a szempontból tárgyalja. Csepreghy Nándor államtitkár úr letette az asztalra azokat az érveket, és kizárólag azokat az érveket, amik arról szólnak, hogy itt egy határidőmódosításról, egy technikai jellegű módosításról van szó, amely a települések érdekében született, elsősorban a kisebb települések érdekében, amelyek nem tudták határidőre teljesíteni a rendeletalkotási kötelezettségüket, esetleg az arculati kézikönyvvel kapcsolatban nem tudták teljesíteni a határidőt. Ő elmondta ezeket az érveket. Én hadd mondjak más érveket ebben a dologban. És abban, hogy ezt megtegyem, még Vas Imre elsöprő, mindent magával ragadó érvelése sem akadályoz meg, merthogy azt állítom, hogy az elmúlt másfél évben az a többszöri jogszabálymódosítás, amit ebben a témában megejtettek, nem elsősorban a településkép védelmét, nem elsősorban a településeken élők érdekét szolgálja, hanem az önök nagyon sajátos érdekét, politikai érdekét. Egyrészről azt azért el kell mondanom mindenekelőtt, már látható volt korábban, hogy ezek a határidők nem teljesíthetőek. Ahogy elmondta, már a 2016. június 13án elfogadott módosításban egy későbbi határidő szerepelt, a 2017. december 31ei, amelyet a 2016. évi CLXXIV. törvénnyel korábbra hoztak. Már akkor is látszott, hogy ez irreális lesz. Látszott az, hogy ez a határidő tarthatatlan, és hogy nem fog sikerülni minden településnek a követelmények elérése, még erőteljes kormányzati ráhatással sem. Tehát ebből a szempontból a módosítás logikus lehet, azonban nem lehet elmenni amellett, hogy ugyan nem beszéltek róla, de más pontokat is módosít ez a jogszabály, például hogy lehetőség helyett köteles lesz a polgármester a településképvédelmi bejelentési eljárás lefolytatására a reklámok és reklámhordozók elhelyezése ügyében, val amint új rendelet megalkotása előtt anélkül is, aminek nyilván feltétele az arculati kézikönyv, módosíthatja a meglévő önkormányzati rendeleteket is. Magyarán, a kormányrendeletben szabályozott és önök által elérni kívánt politikai célt a reklámok és reklá mhordozók tekintetében a helyi önkormányzatok, így a polgármesterek most már kötelező jelleggel érvényesíteni fogják. Csak nézzünk meg tényleg egypár dolgot arról, hogy az Országgyűlés által korábban e témában elfogadott javaslataik, törvényjavaslatok kapc sán mit láthatunk! Egyrészt nagyon világos volt már korábban, hogy egy olyan gumijogszabályt fogadnak el, egy olyan önkényes jogalkalmazási gyakorlatot indítanak el a reklámok és a reklámhordozók
