Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 2. csütörtök (253. szám) - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1365 Azonban az előttünk fekvő módosító javaslat egyébiránt jól rámutat arra , hogy a jelenlegi kormányzat elsősorban a nagyvállalatok szerepét kívánja erősíteni, a multinacionális nagyvállalatok magyarországi összeszerelő üzemeinek térnyerését igyekszik elősegíteni. Ez a törekvés több kormányzati megszólalásban is tetten érhető vo lt az elmúlt évek során. A kormányzat Magyarországból egy összeszerelő üzemet kíván faragni, ahol a nemzetközi vállalatoknak kiszolgáltatva alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek magyarok milliói. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a jövőképet a magyar mun kavállalók többsége elutasítja. Elutasításának pedig olyan módon ad hangot, hogy külföldre távozik, és ott kamatoztatja szaktudását. Ez a folyamat az elmúlt években egyre gyorsuló, és sajnos a kormány eddig semmilyen hatékony vagy érdemi intézkedést nem tu dott vagy nem akart tenni e jelenség ellen, sőt több olyan megnyilatkozással is szembesülhettünk az elmúlt évek során, amikor tagadták ezt a folyamatot, tagadták ezt a trendet, s láthattuk azt, hogy kormányzati szinten egyáltalán nem álltak rendelkezésre o lyan megoldási javaslatok, amelyek ennek a megfordítását próbálták nemcsak hogy célul kitűzni, hanem elérni. A nagyvállalatok érdekeit képviselő törvénymódosító javaslat jó alkalom arra, hogy rávilágítsak a valós problémára, arra, hogy a FideszKDNPkormán y nem a magyar kkvk és a magyar munkavállalók érdekeit tekinti elsődlegesnek. Ezt több szempontból tapasztalhattuk az önök kormányzása idején. 2010 óta ez a tendencia egyre inkább erősödött. A jelenlegi kormányzat jövőképében az első helyen nem az erős ma gyar vállalatok vagy a tudatos és európai szinten megfizetett munkavállalók állnak. Itt szeretném megjegyezni, hogy természetesen a gazdasági fejlődéshez szükség van a nemzetközi nagyvállalatok jelenlété re, ezt a Jobbik is elismeri és fontosnak tartja, aktív szerepvállalásukat mi is üdvözölni tudjuk, ám hiába adunk adókedvezményeket az összeszerelő üzemekhez, ha nem lesznek olyan munkáskezek, akik ezekben dolgozzanak. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet min den szempontból elszomorító, és ha körbenézünk az országban, akkor láthatjuk azt, hogy ez a folyamat KeletMagyarországon, de ugyanígy nálunk a nyugati végeken is megfigyelhető, az elvándorlás egyre erősödött az elmúlt évek során. Csak akkor fog egy nemzet közi nagyvállalat Magyarországon beruházni és a megtermelt értékét visszaforgatni mind a saját, mind az ország hasznára, ha működésének a feltételei világosak, egyértelműek és kiszámíthatók, ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre és átlátható döntéshozatali rendszerre volna szükség. Az egyedi kormánydöntések számának növelése nem tekinthető ilyennek semmiféle szempontból. És sajnos azt lehet tapasztalni, és a gazdasági élet szereplői ennek az álláspontjuknak hangot is adtak az elmúlt időszakban , hogy bizony ezek az egyedi kormánydöntések állnak a középpontban, azzal szemben, hogy egy kiszámítható, tervezhető jövőkép állna rendelkezésükre, vagy éppen egy közép- és hosszú távú országstratégia felvázolásra kerülne, ami alapján tudnák tervezni a műk ödésüket, és a gazdasági élet szereplői ilyen módon valóban hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság érdemben erősödni tudjon. S csak akkor fog egy magyar kkv megerősödni és nagyvállalattá fejlődni, ami az érem másik oldala, ha számára a piaci viszonyok legalább a saját hazájában egyenlő esélyeket és versenyfeltételeket biztosítanak. De hát nem ezt láthatjuk, nem ezt tapasztalhatjuk, s bizony az egyedi kormánydöntések és a fejlesztési adókedvezmények ilyen rendszere nem éppen ezt az ideális álla potot elősegítő intézkedések. Ha megnézzük például azt, hogy az uniós források felhasználása milyen módon történik, akkor azt láthatjuk, hogy az önökhöz közel állóknak, a haveroknak gyorsan jutnak a támogatások, míg a magyar kis- és középvállalkozások fuld okolnak a bürokrácia mocsarában, és ők nem tudnak hozzájutni kedvezményekhez, nem tudnak hozzájutni támogatásokhoz, megnehezítették az ő életüket, és semmiféle könnyítések nem történtek annak érdekében, hogy amikor azt a nagy vállalást megtették, hogy az e urópai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, akkor ehhez érdemben hozzá tudjanak jutni a magyar kkvk is.
