Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 31. kedd (252. szám) - Döntések önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1322 Köszön öm szépen, Gúr Nándor képviselő úr, jegyző úr. Soron kívül megadom a szót az előterjesztőnek, Gulyás Gergely frakcióvezető úrnak. DR. GULYÁS GERGELY ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! A parlamenti udvariassági szabályoknak megfelelőe n a vezérszónoki kört végig akartam hallgatni, hiszen mindketten jelen vagyunk, előterjesztők, aztán volt egy olyan reményem, hogy miután a javaslat elég rövid, ez akár rövid is lehet, és reagálni tudok rá a legvégén előterjesztőként, de miután el kell men nem, ezért most reagálnék érdemben az elhangzottakra, utána pedig előterjesztőkollégám, Répássy Róbert marad, és ő majd minden továbbira reagálni fog. Először is örülök annak, hogy annak idején a Törvényalkotási bizottságban á ltalam is alkalmazott végtelenül liberális ülésvezetés az Országgyűlés plenáris ülésén is gyakorlat. Ennek köszönhető az, hogy képviselőtársaim a felszólalásaik 90 százalékát elmondhatták, hiszen semmi közük nincs ahhoz a módosító javaslathoz és ahhoz a tö rvényhez sem, amit a módosító javaslat érint. Tehát ha azokra a mondatokra szorítkozom - nem volt tíznél több összesen az összes felszólalásban , amelyek a benyújtott javaslatot érintették, akkor, ha jól értem, képviselőtársaim megfontolják ennek támogatá sát. Kónya képviselő úr, ha így marad a javaslat, támogathatónak tartja, a Magyar Szocialista Pártnak van egy, a fél százalékot 1 százalékra módosító javaslata, a Jobbik pedig még nem döntötte el, hogy megváltoztatjae a korábbi álláspontját, vagy kitart a mellett és támogatja a törvényt, hiszen ahogyan azt a képviselő asszony előadta, korábban ugyanezt javasolták, csak nem fél, hanem 2 százalékos különbséggel. Erre azt tudom mondani, hogy megnéztük a parlamenti választási eredményeket, a fél és 1 százalék, de akár a fél és 2 százalék közötti különbségnek sincs komoly jelentősége. Egyetlenegy eset volt az elmúlt választások során - képviselőtársam, ha meghallgatja, akkor esetleg megfontolja, hogy hátha még igazam is van , a Munkáspárt esetén, ahol 0,57 vagy 0,58 százalékot ért el a Munkáspárt, tehát egy olyan párt volt, pont a Munkáspárt, akinél ez a változás jelentene valamit, de a legtöbb esetben semmit nem jelentett volna, tehát az elmúlt három választás közül kétszer semmit nem jelentett volna. De nekem n incs elvi kifogásom az 1 százalék ellen sem, ha képviselőtársam előterjeszti, akkor a Fideszfrakció erről döntést hoz. Én jó szívvel tudok támogatni 1 százalékos javaslatot is. Viszont ha már itt minden szóba került az elmúlt bő másfél órában, ami a válas ztójogi rendszerrel kapcsolatos, akkor még annak az ódiumát is vállalva, hogy a vita tovább fog folytatódni, mégis röviden szeretnék reagálni az elhangzottakra. Azt az állítást megfogalmazni, hogy ha valakire nem szavaz a választópolgárok több mint 50 száz aléka, akkor a többség le akarta váltani, akkor szeretném jelezni, hogy ma Európának talán egy kivétellel nincs olyan kormánya, ahol a többség ne akarta volna leváltani a kormányfőt azon a választáson, amelynek következtében utána kormányfő lett. Szerintem érdemes végiggondolni ezeknek az állításoknak a komolyságát. Azt tudom mondani, hogy a Fidesz a 2014es választáson olyan eredményt ért el, amelyet országgyűlési választáson egyetlenegy kivétellel, amely szintén a Fidesz volt 2010ben, soha egyetlenegy pá rt, egyetlenegy választáson 1990 óta nem tudott elérni. Lehet azon vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz eredmény, mi a magunk részéről büszkék vagyunk rá, és úgy gondoljuk, hogy azok az ellenzéki pártok sem szégyellnék ezt az eredményt, amelyek most kritizálj ák a választójogi rendszert. Másik észrevételem: 1990től 2010ig is voltak választások, és az a választási rendszer semmivel nem hozott arányosabb eredményeket, mint a jelenlegi, sőt aránytalanabbakat hozott. S érdekes módon a Magyar Szocialista Párt aggó dik itt az aránytalanság miatt, amely az egyik legnagyobb haszonélvezője volt ennek az aránytalanságnak, 3233 százalékos eredményre a mandátumok 54 százalékát kapta, mint ahogy az 1994ben történt. De ha visszamegyünk az időben, akkor 1990ben még arányta lanabb volt, hogy 24,5 százalékos eredményre a Magyar Demokrata Fórum a mandátumok 42 százalékát megszerezte. Szeretném jelezni, hogy a korábbi választójogi rendszerben,
