Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 31. kedd (252. szám) - Döntések önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1316 Somogy megyében lesznek olyan választókerületek, amelyek el fognak térni az Alaptörvényben meghatározott határoktól. Még egy olyan kérdés, amiről szeretnék mindenképpen beszélni, ez a határon túli magyarok szavazásának a lehetősége, illetve a külföldön dolgozó magyarok szavazásának a lehetősége. Hiszen legalább akkora problémá ja ez mind a kampánynak, mind pedig a választásnak, a választójogi szabályozásnak, mint amit ezek a kamupártok tesznek. Az, hogy a határon túli magyarok akár halott emberek helyett is leadhatnak szavazatokat, ez olyan elképesztő szabályozás, amire sehol a világon nincsen példa, és teljesen egyértelművé teszi, hogy ez is a csalások melegágya lehet, hiszen az, hogy a regisztrációt nem ellenőrizzük minden egyes választást megelőzően, úgy gondolom, egészen elképesztő, és lehetőséget ad arra, hogy mások helyett adjanak le szavazatokat. Hogyha ténylegesen azt szeretnénk, hogy össznemzeti legyen a Magyar Országgyűlés, ahogyan azt magasztos módon megfogalmazta például Kövér László elnök úr is, akkor nemcsak a határon túli magyarok felé kellene kinyújtanunk a kezünke t, hanem a külföldön dolgozó magyarok felé is. De azzal, hogy önök azt mondják, hogy ők szüntessék meg a magyarországi lakcímüket, és akkor majd tudnak levélben szavazni, ez nem Magyarországhoz kapcsolja őket, hanem éppen hogy egy Magyarországhoz való kapc solódást megszüntet, és eltávolítja őket Magyarországtól, egy köteléket elvág azáltal, hogyha a magyarországi lakcímüket megszüntetik. Sokkal egyszerűbb lenne, hogyha azt mondanák, hogy megvizsgáljuk - közösen, bár nem tudom, a választójogi szabályozásban ez értelmezhetőe az önök számára - az elektronikus szavazás lehetőségét, hiszen Észtországban már a 2009es európai parlamenti választások során is az egyik lehetséges szavazási mód volt - az Európai Unió által elfogadott módon értelemszerűen - az elektro nikus szavazás. Kiegészítő lehetőségként tehát Észtországban lehetővé tették, és legitim választást bonyolítottak le 2009ben úgy, hogy elektronikus szavazás is lehetséges volt a választópolgárok számára. Egy olyan országban, ahol körülbelül 600 ezer ember dolgozik külföldön, vándorolt külföldre, ott igenis, fontos lenne, hogy a XXI. századnak ezzel a vívmányával éljünk, és az elektronikus szavazást is lehetővé tegyük. Összességében a javaslat alapelvével egyetértünk. A mi korábbi javaslatunkban 2 százalék szerepelt. Végleges döntés még nem született a javaslat támogatásáról, azt később fogjuk meghozni, de az alapvetéssel természetesen egyetértünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Orsz ággyűlés! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP a végső szöveg ismeretében f og majd dönteni arról, hogy támogatjae a javaslatot, viszont szeretnék rámutatni arra, hogy egy, még a címében is hazug törvény módosításáról tárgyalunk, hiszen az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény átláthatóvá aztán az LMP erre irányuló módosító indítványainak kivétel nélküli elvetése után semmit nem tett. Valójában a kampánytámogatási törvénnyel kapcsolatban áll tehát fenn a 2014es választások óta már mindenki által jól láthatóan az az alapvető sz abályozási hiba, hogy a pártlistához járó állami támogatás mintegy ajándékként a semmilyen választói támogatással nem rendelkező kamupártok számára is jár. Hogy ennek ellenére csak a választások előtt bő négy hónappal kerül az ügy önálló javaslatként az Or szággyűlés elé, egy ideális világban akár betudható lenne annak is, hogy a kormánypártok eddig szélesebb körű konszenzusra törekedtek a választójogi kérdésekben az ellenzékkel. A párttörvényt megkerülő plakátszabályozás egyszerű többséggel való elfogadtatá sa azonban megmutatta, hogy a politikai verseny alapvető játékszabályai tekintetében sincs a
