Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 31. kedd (252. szám) - Döntések önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1314 el, egypárti szabá lyozásról van szó… (Dr. Gulyás Gergely: Két párt!) Két párt… - a KDNPt sajnos nem tudom önálló entitásként tekinteni e tekintetben sem. Amikor… (Dr. Gulyás Gergely: Pedig jogilag önálló! - Dr. Hargitai János közbeszól.) Lesz lehetőségük válaszolni a felsz ólalásomra. Amikor az előző ciklusban az Országgyűlés, mivel kétharmados törvényekről volt szó, és elindultak ezzel kapcsolatban ötpárti egyeztetések, akkor a Jobbik volt az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely ezeken részt vett, mind az LMP, mind az MSZP távol maradt. Akkori frakcióvezetőjükként még Lázár János vett részt ezeken az egyeztetéseken, Gulyás Gergely képviselő úr egy későbbibe kapcsolódott be, az első egyeztetés akkor indult el. A KDNP is képviseltette magát természetesen, és a Jobbik is, és a képviselői munkámnak az egyik legnagyobb tanulságául szolgált, hogy mi lett annak az eredménye. Ugyanis elmentünk ezekre az egyeztetésekre, becsülettel felkészültünk, a szakmai javaslatainkat előterjesztettük, a Fidesz is hozta a saját rendkívül jó szakmai javaslatait, majd amikor beterjesztették a törvényjavaslatot, akkor egy homlokegyenest más javaslat került a Ház elé, mint amit egyébként az egyeztetéseken elénk tártak, és amiről a szakmai vitát lefolytattuk, tehát köszönőviszonyban sem volt azzal a java slattal, mint amiről előtte a szakmai egyeztetéseket lefolytattuk. Ez tehát egy igen nagy tanulságul szolgált, hogy mennyire érdemes választójogi témákban komolyan venni azt, hogy az ellenzéket be akarják vonni, már akkor világossá vált számunkra, hogy sem ennyire. Valóban, a mostani választási rendszernek, kampányfinanszírozási rendszernek az egyik legnagyobb hibája a kamupártoknak az ilyen módú megjelenése és támogatása, erre a Jobbik is számos alkalommal felhívta a figyelmet. Ugyanakkor a beterjesztett ja vaslatban van néhány olyan részletkérdés, amiben szerintünk korrigálásra vagy javításra lenne szükség. Ugyanakkor, ha megváltoztatjuk ezt az egy szabályozást, attól még a kampányfinanszírozási rendszer nem lesz átlátható, az esélyek nem lesznek egyenlőek, és a választójogi törvény sem lesz olyan, amely biztosítja azt, amit egy demokráciában a választásnak biztosítania kellene, hogy az emberek akarata érvényesüljön az Országgyűlés mandátumának összetételében is. Itt azért alapvetően nem arról van szó, hogy k ormányt választunk, amikor részt veszünk a választáson, hanem kinyilvánítjuk a pártpreferenciánkat, egy olyan pártot választunk, amelynek az értékrendjével azonosulni tudunk, függetlenül egyébként attól, hogy most kormányra kerül az adott párt, vagy nem ke rül kormányra. De Magyarországon a választójogi rendszer is arra tolja el az aránytalanság miatt is az emberek gondolkodását, hogy kormányzó pártot válasszanak, és hogyha le akarják váltani a kormányzatot, mint ahogy 2014ben a magyar emberek le akarták vá ltani az Orbánkormányt, ez ténykérdés, a magyar választók többsége azt akarta, hogy Orbán Viktor ne kormányozzon tovább, többen szavaztak ellenzéki pártokra, mint szavaztak kormánypártokra, ezért a választási rendszer torzításának a következménye az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maradhatott. Tehát hogyha valóban elkötelezettek lennének a demokratikus választások mellett, akkor nem egy ilyen részletszabályt változtatnának meg, aminek egyébként a pénzügyi következményei és az igazságossági következményei is súlyosak, de az össz választási rendszer tekintetében az eredményen nem sokat változtatna. És az a baj, hogy a XXI. században, a mediatizált politika világában már nem is csak és nem is elsősorban a választási rendszer technikai lebonyolítása vagy a vá lasztási rendszernek az elemei azok, amelyek leginkább meghatározzák egy választásnak a végeredményét, hanem a médiaszabályozás, és nem is csak a médiának a kampányidőszakban, abban az 50 napban betöltött szerepére gondolok, hanem arra a négy évre, ami két választás között lezajlik. Az, hogy Magyarországon a Médiatanácsnak az éves statisztikája alapján elmondható, hogy több mint 70 százalékban - több mint 70 százalékban! - kormánypárti megszólalók szerepelnek a politikai műsorokban, az elfogadhatatlan. Ez a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a megcsúfolása, a semmibe vétele, és évek óta ez zajlik Magyarországon, holott ez semmilyen nemzetközi sztenderdnek nem felel meg. Mert van a francia sztenderd, amit sok országban alkalmaznak, az kétharmadegy harmad arányban jeleníti meg a kormánykormánypártellenzék megszólalási arányt, de Magyarországon még ezt sem tudják, még annyira sem tudják magukat
