Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 31. kedd (252. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - HARRACH PÉTER
1276 ami protestánsoknak, katolikusoknak egyaránt szerintem ennek a jubileumi évnek az egyik fontos üzenete. Köszö nöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Rétvári államtitkár úr. A napirend előtti felszólalások végére értünk. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat összevont vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés összevont vitája. A Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László kereszténydemok rata képviselők által benyújtott előterjesztés T/18004. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 20 perc, a kormány képviselőj ének nyilatkozatára 10 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 6 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 3 perc, a képviselőcsoportok felszólalására összesen 1010 perc, a független képviselők felszólására 3 perc áll rendelkezésre. Tisztel t Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Harrach Péter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Felhívom figyelmét, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 20 perces időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, képvis elő úr. HARRACH PÉTER ( KDNP ), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kilakoltatási moratórium módosítása, kiterjesztése két és fél hónappal a bajba jutott családok számára nyújt védelmet. A végrehajtási folyamat sok ezer családot éri nt, de hozzá kell tennem, hogy ez nagyrészt közüzemidíjtartozásból adódik, és a módosítás maga, amely megakadályozza a kilakoltatást, egy tüneti kezelés, szükség van azonban a lejárta után egy radikális megoldásra azoknál, akik komoly gonddal küzdenek, hi szen elveszíthetik az otthonukat. (10.00) Ha megengedik, a hitelezésről általában egykét gondolatot kell bevezetőként szólni. Hitelezésre szükség van, és ahhoz, hogy a bankok hitelezzenek, természetesen meg kell őrizni a jelzálog intézményét. Azonban tudj uk, hogy a devizahitelesek nagy száma milyen problémát jelentett a családok számára, illetve vannak ellehetetlenült családok más okokból is. Úgy gondolom, hogy az az igazság, hogy a kölcsönt vissza kell fizetni, nem jelenti azt, hogy az állam ne nyújtson s egítséget azoknak, akik bajban vannak, és a bankok is tisztességes eljárás keretében követeljék vissza a kölcsönt. Ha megengedik, néhány intézkedésről szólok még, amelyeket az állam éppen az eladósodott családok érdekében tett. A devizahitelesek helyzeténe k rendezése kezdődött a végtörlesztéssel, ez 170 ezer szerződés megoldását jelentette. Majd jött az eszközkezelő intézménye, ami 35 ezer esetben nyújtott 150 ezer személynek lakhatási segítséget, hiszen ők bérlőként továbbra is lakásukban maradhattak. Köve tkezett az árfolyamgát, ami 172 ezer szerződő félnek jelentett megoldást. Tudjuk azt, hogy a devizahitelesek köre nem csupán a lakásvásárlás kapcsán, hanem mindenféle devizahiteles kölcsön esetében közel kétmilliós tételt jelent, és ebből a lakáscélú hitel felvétel durván egymillió volt. A következő nagy jelentőségű intézkedés volt a bankok elszámoltatása, hiszen tudjuk, hogy a tisztességtelen eljárás során kellett az adósoknak olyan törlesztést vállalni, ami már meghaladta az erejüket, és azt is tudjuk, hog y így a bankok 1000 milliárd forintot voltak kénytelenek visszaadni az adósoknak.
