Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 30. hétfő (251. szám) - Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Alaptörvény-ellenes jogszabály segítségével indulnak végső rohamra a jogállam utolsó bástyái ellen?” címmel - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1186 ugyanakkor hatalmas munkanélküliség is van, mert százezrek vannak olyan helyzetben, hogy nincs megfelelő képzettségük, végzettségük. Önök beszorítják ezeket az embereket a közmunkapr ogramba, ott tartják őket, konzerválják ezt a problémát. A probléma tehát nagyon komoly, és azt gondolom, egyáltalán nem segíti az, hiába mentegetőzik, hogy a tankötelezettséget leszállították 16 évre, mert ezeknek a diákoknak, akik nagyon sokan, tízezréve l kikerülnek a közoktatás rendszeréből, esélyük sincs arra, hogy megfelelő végzettségük legyen. Vannak értékteremtő programok, de a tapasztalatom szerint ez is csak a helyi hozzáadott érték, a polgármesterek áldozatkész munkájának köszönhető. Köszönöm, eln ök úr, nem tudom elfogadni a választ. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérem a tisztelt Házat, szavazzon, elfogadjae azt. (Szavazás.) A Ház a választ 107 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfog adta. Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Alaptörvényellenes jogszabály segítségével indulnak végső rohamra a jogállam utolsó bástyái ellen?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gáb or, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Alaptörvényellenes jogszabály segítségével indulnak végső rohamra a jogállam utolsó bástyái ellen?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. (15.00) DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az Orbánkormány kettős támadást intézett a bírói függetlenség ellen, amikor 2012ben felállt az új igazgatási rendszer. Elképesztő túlhatalmat adtak az Országos Bírósági Hivatal elnökének, és a posztra egy fideszes alapember nejét, Handó Tündét ültették. A megalkotott új rendszert számos nemzetközi és hazai bírálat érte. Az egyik legsúlyosabb kritika, hogy egyetlen Fideszközeli ember kezébe helyezték, hogy ki lehet bírósági vezető vagy tölth et be magasabb bírói álláshelyet. Erre szolgált az eredménytelenné nyilvánítás intézménye, amelynek eredeti szabályai még az Alkotmánybíróság előtt sem álltak meg. A taláros testület 2013ban kimondta, hogy alaptörvényellenes, ha nincs pontosan meghatározv a, hogy az OBH elnöke milyen konkrét indokok alapján nyilváníthat eredménytelennek egy pályázatot, ha több alkalmas jelölt is van. Végül az Alkotmánybíróság és a nemzetközi nyomás hatására módosították a jogállási törvényt, de Handó Tünde az elmúlt években is tovább folytatta kinevezési gyakorlatát, így kimondhatjuk, hogy mindmáig fennállnak azok az aggályok, amelyek alapján a taláros testület a szabályozást elkaszálta, vagyis az újraformált jogszabály továbbra is jó eséllyel alaptörvényellenes. Handó Tünde ma is megteheti, hogy kényekedve szerint nyilvánít eredménytelenné bírói pályázatokat arra hivatkozással, hogy a kiírást követően bekövetkezett munkaszervezési változások indokolatlanná teszik az álláshely betöltését, majd ugyanezzel a lendülettel kiírja ugyanazon bíróság álláshelyére az új pályázatot. Ha ezt egy magáncég csinálja meg, vagyis valótlanul hivatkozik munkaszervezési okokra, egészen biztosan elkaszálja a munkaügyi bíróság. Mennyire lehet alkotmányos az a bírói függetlenséget veszélyeztető jog szabály és OBHelnöki gyakorlat, amelyet a magyar jogrendszer még a privát cégek esetében sem enged meg? Pikáns adalék a fentiekhez, hogy van egy bíró, név szerint dr. Vasvári Csaba, aki be merte perelni Handó Tündét,
