Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 24. kedd (250. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1140 ehhez szükséges jogszabálymódosításokat szavazza meg, ellentétben a korábbi álláspontjával, amik or a gazdák érdekeit segítő jogszabályokat nem szavazta meg. Az alkotmánybírósági döntések megerősítették az elmúlt évtizedek legnagyobb állami földértékesítési programját, amelynek nyomán közel 30 ezer magyar földműves szerezhetett földtulajdont, összesen mintegy 200 ezer hektár állami föld került értékesítésre. (Sallai R. Benedek közbeszól.) Korábban soha nem volt még olyan állami földügyi intézkedéscsomag, mint a „Földet a gazdáknak!” program, amely a haszonbérleti pályázatok és földértékesítés révén töb b tízezer magyar földműves, kis- és középbirtok fejlődését erősítette, és az agrárgazdasági pozícióinak erősítését segítette elő. A döntés tehát - és ebbe, képviselő úr, bármit is próbál belemagyarázni - a kormány agrárpolitikájának egyértelmű győzelme az ellenzéki gazdaellenes áskálódás felett (Sallai R. Benedek közbeszól.) , és bízunk abban, hogy ezeknek a fontos döntéseknek a nyomán talán felhagynak a magyar gazdák érdekeivel szembeni folyamatos akciókkal, lejárató kampányokkal. (Sallai R. Benedek közbesz ól.) Köszönöm, elnök úr. ELNÖK : Köszönjük. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr: „A Sorosterv után, mikor kezdenek el végre egy DélSomogytervről is konzultálni?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt Sorosbérenccé válnék én magam is majd itt az államtitkár úr válaszában, azért kijelenteném, hogy DélSomogyban néhány szélsőliberális őrültön kívül migránst senki nem akar látni. Így vagyok ezze l egyébként én magam is. Ott voltam két esztendővel ezelőtt, amikor Horvátországból ránk tolták, ránk eresztették azt az irdatlan tömeget. Az a helyzet, hogy akinek volt szeme a látásra, az világosan láthatta, hogy ez az integrálhatatlan és egyébként integ rálódni sem akaró, Európába igyekvő ázsiai és afrikai hordalék nem idevaló - ilyen egyszerű az egész. Úgyhogy erről ott beszélni, konzultálni, tisztelt államtitkár úr, nem kellene, ha a céljuk önöknek nem az, hogy a saját oligarcháiknak, illetve a Habonym űveknek a zsebét tömködjék továbbra is az ebből elfolyatott milliárdokkal. Másról kellene konzultálni Somogyország déli fertályán is, amelyről bizton állíthatom, hogy ha az Isten hátranézne, akkor ezt látná maga mögött, és nem én fogalmazok így, hanem a ko rábbi megyés püspök mondta: az Ormánság kipusztulása után száz esztendővel a halál beköszöntött Somogy megyébe is, és ez a demográfiai probléma, amiről elsősorban ott konzultálni kellene, a megye déli részében még inkább kézzelfogható, és óriási humánerőfo rráskatasztrófát, de inkább úgy mondanám, hogy nemzeti katasztrófát fog okozni. Mire gondolok? 1980ban a megyének a lakossága még 360 ezer fő volt, ez mostanra 310 ezer főre csökkent. A megyebeli magyarság lélekszáma 1980 táján 340 ezer fő volt, ebből mo stanra csupán 250 ezer maradt, és ha minden így megy tovább, akkor nem kell hozzá fél évszázad, és az amúgy is legritkábban lakott megyének a lakossága 200 ezer főre fog csökkenni. Erről kellene egyébként konzultálni, erre kellene valamiféle megoldási java slattal a kormánynak előállni, viszont az a helyzet, hogy ilyesmivel nem találkozunk ott DélSomogyban, államtitkár úr. Van olyan járás a választókerületemből egyébként, ahol a halálozás számadatai az országos rossz adatoknál is másfélszer rosszabb, szörny űbb, tragikusabb képet mutatnak - ilyen egyébként Csurgó vagy éppen a Barcsi járás környéke. Aztán arról is kellene még konzultálni, ha ezeket a dolgokat megbeszéltük, hogy a külföldi érdekeltségű vagy éppen hazai Döbrögik hogyan pusztítják a vidéket, menn yivel nőtt a népességmegtartó erő ezen az aprófalvas szerkezetű tájegységen. Felhoznám itt a nagyatádi konzervgyár példáját, amelynek valamikor még 50 ezer tonnányi kapacitása volt, és 1500 embert foglalkoztatott, most a foglalkoztatotti létszám - amellett egyébként, hogy ott termelés már nem
