Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló határozati javaslat összevont vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
101 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Nagyon sz épen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Gyöngyösi Márton fogalmazott, valóban ritka pillanat a külpolitikában, hogy valamilyenfajta konszenzus alakult ki. Hozzátenném, ez persze baj, hiszen a külpolitikában jó lenne, ha ez l enne a gyakoribb, hogy folyamatosan konszenzusban tudunk gondolkodni, de azért arra is érdemes odafigyelni, hogy ez a konszenzus meg is maradjon. Éppen ezért egy kicsit arra figyelmeztetném talán egy picit, ha szabad ilyet mondanom, Gyöngyösi képviselő ura t, hogy olyan külpolitikai kérdéseket most ne keverjünk bele ebbe a mostani ügybe, amelyek ezt a konszenzust, hogy úgy mondjam, törékenyebbé teszik. Tehát én azt gondolom, hogy akkor explicit legyek, hogy az Oroszországhoz való viszonyt és az oroszukrán k onfliktust ki hogyan, milyen értelemben hogyan értékeli, azt gondolom, most ez ettől bizonyos szempontból független kérdés, miközben természetesen van köze a konfliktushoz, hiszen mi a magunk részéről is úgy gondoljuk, hogy Oroszország agresszor ebben a ké rdésben: nem diplomáciai disputája van a szomszédos országgal, hanem elfoglalta annak a területét, konkrétan. (Gyöngyösi Márton: Nem én hoztam ezt be.) Ez viszonylag sok jogszabállyal ütközik, hogy finoman fogalmazzak, a nemzetközi jogban, ha mással nem, m ég pluszban a humanizmus alapvető értékeivel is. De most zárójelbe tenném ezt a kérdést. (19.40) Most csak arról a részéről beszélnék, hogy ez a konfliktus egyébként természetesen hozzájárult a mostani helyzet kialakulásához, hiszen amíg kezdetben azzal hi tegette a magyar diplomáciát - s ezt most nem kritikaként mondom - az ukrán fél, hogy ezek az intézkedések tulajdonképpen az orosz kisebbséggel szembeni hatással bírnak, addig már eljutottunk oda, legalábbis a legutóbbi határon túli magyar közösség vezetőj ének a tájékoztatása alapján, hogy ma már a magyar mint kisebbség szintén megjelenik egyfajta célközönségként. Tehát nemcsak a negatív mellékhatását szenvedik el a magyar kisebbségek Ukrajnában egy oroszellenes hangulatnak, hanem ennél több politikai megfo ntolás is áll amögött, ami történt az elmúlt időszakban. Ettől függetlenül én is azt vallom, hogy van ereje és értéke ennek a külpolitikai vagy parlamenti egyetértésnek, hiszen ahogy Németh Zsolt elmondta, nemcsak a frakcióval rendelkező pártok, hanem még a független képviselők is támogatták ezt a javaslatot. Ennek egyébként van belpolitikai üzenete is, hiszen a magyar választópolgárok számára az egy fontos üzenet, hogy az a Magyar Országgyűlés, amelynek viszonylag rossz a hírneve az együttműködés, illetve a nemzeti minimumok vagy nemzeti konszenzusok megtalálásának a tekintetében, az valamiben egyet tud érteni és közösen tud fellépni. Ez egész biztosan pozitív üzenet általában a magyar választópolgárok irányában. S talán azért is fontos ez, mert megjelentek olyan vélemények is a sajtóban, amelyek arról szóltak, hogy tulajdonképpen majdnem nem is baj, hogy van ez az oktatási törvény, mert a legnagyobb probléma az, hogy nem tudnak ukránul a magyar gyerekek Ukrajnában, s igazából örülnünk kéne annak, hogy van e z a törvény, mert az esélyegyenlőségét meg a versenyképességét nagymértékben növeli majd az ukrán oktatási rendszerben és munkaerőpiacon a magyar fiataloknak az, ha tisztességgel megtanulnak ukránul. Én nem nagyon minősíteném ezt azon kívül, hogy maradjunk annyiban, hogy talán inadekvát ennek az ügynek így a felvetése azok részéről, akik ezt megfogalmazták, mint ahogy az is érdekes, hogy voltak olyan vélemények, amelyek arról szóltak, hogy kompletten mindenki hülye itt az Országgyűlésben - elnézést, hogy il yen drasztikusan fogalmazok , mert hiszen ez az ukrán oktatási törvény nem is annyira rossz, mert nem is az van benne, amiről beszél a Külügyminisztérium, az összes parlamenti párt és a határon túli magyarok képviselője. Ezt mi valószínűleg innét jobban m eg tudjuk ítélni, mint azokat, akiket ez érint Kárpátalján és Ukrajnában.