Országgyűlési Napló - 2017. évi nyári rendkívüli ülésszak
2017. június 23. péntek (236. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ki fizeti a rezsinövelés árát?” címmel - ELNÖK: - DR. ASZÓDI ATTILA, a Miniszterelnökség államtitkára:
42 szélenergiát. Már látszik, hogy a Putyinnal kötött titkos egyezségnek nemcsak a politikai, hanem a tényleges ára is nagyon magas lesz. Ezért, kérem, szíveskedjék válaszolni rá, hogy kivel tervezik megfizettetni a magyarorosz atomszerződésbe foglalt rezsinövelés árát, és vane forgatókönyve az Orbánkormánynak arra az esetre is, ha nem az önök által remélt piaci árr obbanás, hanem a nemzetközi prognózisokban szereplő radikális árcsökkenés fog bekövetkezni. Mit csinálnak majd az 5 forintos áram korszakában a 27 forintos áron veszteséget termelő paksi blokkokkal? Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Or szággyűlés! Az interpellációra Aszódi Attila államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. ASZÓDI ATTILA, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Asszony! Önök nagyon sokszor nyilatkozna k energetikai kérdésekben; feltételezem, hogy precízen olvassák az ezzel kapcsolatos híreket. Kezemben van az az elemzés, amire ön hivatkozott; arról kell hogy önöknek beszámoljak, hogy ezt ezúttal nem olvasták precízen. Ez az elemzés szerintem más kijelen téseket tartalmaz, mint amire ön a kérdését alapozta. A helyzet az, hogy a villamos energia fogyasztói ára nemcsak a termelői ártól függ, hanem a hálózatot működtetni kell, a hálózatfenntartásnak is van költsége, az erőművek szabályozásának, a rendszer sza bályozásának is van költsége, és a villamos energiának végül el kell jutni a fogyasztókhoz. Ezek mindmind külön költségelemek. Ön ebből a villamosenergiatermelésnek a költségelemét ragadta ki, és ebből próbált következtetni a végfelhasználói árakra, ami e bben a formában nem megfelelő modellezés. Azt is elfelejtette megemlíteni ebből a tanulmányból, hogy ez a tanulmány bizony azzal számol, hogy 2040ig évente 2 százalékkal fog nőni a villamosenergiaigény; önök rendszeresen arról beszélnek, hogy önök szerin t a villamosenergiaigény csökkenni fog. Az ön által hivatkozott tanulmány a villamosenergiaigény növekedéséről beszél. És azt is elmulasztotta megemlíteni, hogy a tanulmány nem foglalkozik a klímavédelmi célok teljesítésével, miközben a megújuló energiah ordozókra és az atomenergiára pontosan azért is szükség van, hogy a klímavédelmi célkitűzéseket mind Magyarországon, mind Európában, mind pedig világszerte teljesíteni tudjuk. Tudnia kell, hiszen erről sokszor volt már szó ebben a Há zban, hogy az Európai Bizottság másfél éven keresztül vizsgálta a Paks II.projekt gazdaságosságát. A másfél éves vizsgálat eredménye az lett, megállapította, hogy a projekt profitábilis lesz, figyelembe véve az előállítási költségeket, és figyelembe véve azt, hogy a villamos energia ára a piacon várhatóan hogyan fog alakulni. Tehát nemcsak mi, hanem az Európai Bizottság is azt mondja, hogy a Paks II. projektet érdemes megvalósítani, hiszen olcsón fog adni villamos energiát, hozzájárul a hazai ellátásbizton sági célkitűzések teljesítéséhez, és segít bennünket a klímavédelem elérésében. Ön hivatkozott a jelenlegi piaci árakra, azt kell hogy mondjam, nem precízen, ebben az esetben sem. Ha megnézi a HUPX weboldalát, akkor láthatja, hogy Magyarországon az elmúlt hetekben az alaperőművi áram, a zsinóráram nagyjából 50 euró/megawattóra környékén került értékesítésre, míg a csúcsidőszaki villamos energia 60 euró/megawattóra környékén került a piacra. Ebben az 5060 euró/megawattóra körüli tartományban lesz a Paks II. előállítási költsége, tehát már ma is a piaci nagykereskedelmi árak abban a tartományban mozognak, ahol a Paks II. önköltsége lesz. Ön hivatkozott gázerőművekre. Azt kell hogy mondjam önnek, hogy ha mondjuk, megnézik a magyarországi és az európai szinten is az egyik legmodernebb erőművet, a gönyűi gázerőművet, akkor 2016ban ez az erőmű az év 8760 órájából 6 ezer órán keresztül működött, tehát igenis szükség volt erre a hazai forrásra is az atomenergia mellett.