Országgyűlési Napló - 2017. évi nyári rendkívüli ülésszak
2017. június 23. péntek (236. szám) - Dr. Varga László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „A miskolci kohászat jövőjéről” címmel - ELNÖK: - LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
37 olyanok, hogy ezáltal minteg y 1000 főnek lehet munkahelye. Az első négy évben nem történt ebben a történetben semmi, majd a 2014es választások előtt jelentették be gyakorlatilag másfél héttel közvetlenül a választás előtt, hogy mintegy 50 millió euró befektetéssel a tervek szerint, ha nem is a DAM területén, de a DIGÉP területén egy mini acélmű jön létre, amely több száz embernek adhat munkát állításuk szerint. Sajnos ez a munka nem volt sikeres. 2015ben ugyan a projekt elindult, de különböző okokból megbukott, tehát kimondható, hog y az elmúlt hét évben a diósgyőri kohászat ügyében nem történt sajnos semmi, az önök ígéretei ellenére. Szívesen tettem volna föl a kérdésemet Varga Mihály miniszter úrnak, de úgy látom, ő a szavazás után gyorsan elment, úgyhogy államtitkár úrnak teszem fe l kérdéseimet. Számolnake a diósgyőri kohászattal, ha az acélgyártást magasabb fokozatra szeretnék kapcsolni Magyarországon? Számolnake tehát a diósgyőri kohászat újraindításával? Azt szeretném kérdezni, kikkel vették föl a szakmai kapcsolatot ennek érde kében. Kikkel beszéltek azért, hogy az acélgyártás Miskolcon újra húzóágazat legyen, és sokaknak adhasson munkát? Néhány adat arról a projektről, ami a 2014es tervek szerint valósult volna meg. Mintegy 350 ezer tonna minőségi acélt gyártottak volna a terv ek szerint 100120 milliárdos árbevétel mellett, 500 fő részére akár közvetlenül munkahelyet biztosítva, és akár 1500 főnek mindösszesen a közvetett beszállítóknál létrejövő munkahelyteremtést is beleszámítva. (13.20) Határozottan kérdezném tehát, hogy az acélgyártás újraindítása egy újabb kampányblöff hét év után, vagy valójában szeretnének segíteni a diósgyőri kohászat újraindításában. Ha valójában ez a céljuk, akkor nyilván ebben partner vagyok én magam is (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret letelté t.) , és azt a kapcsolatrendszert, amit eddig ebben a kérdésben megszereztem, szívesen bocsátom rendelkezésre, de most várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tiszt elt Országgyűlés! Az interpellációra Lepsényi István államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány idén tavasszal döntött a nemzeti acélgyártási cselekvési program megvalósításáról, amely az ágazat versenyképességének javítását irányozza elő. Kiemelten foglalkozik a magasabb hozzáadott értékű acélgyártás megteremtésének lehetőségeivel, ezen belül a minő ségi acélötvözetek gyártásának újraindításával. A cselekvési program legfontosabb intézkedései között szerepel a dömping, illetve szubvencióellenes piacvédelmi álláspont támogatása európai szinten. Közismert, hogy igen jelentős kínai dömpingáru van Európá ban, az acélipari cégek támogatása a kutatásfejlesztési pályázaton, a korszerű acélipar kimondottan kutatásfejlesztésigényes, az anyagi és személyi feltételek megteremtése az iparághoz kapcsolódó szakképzés és felsőfokú képzés területén, valamint emelle tt hadd említsem meg az acélipari betétanyagként használható acélhulladék kiáramlásának korlátozását és az acélipar beszállítói kapacitásának fejlesztését. A diósgyőri acélművek 2004ben, a Medgyessykormány idején került a Dunaferr és kö zvetve az akkori ukrán tulajdonos birtokába, amely vállalta a termelés fenntartását, ezzel szemben a gyár 2009ben felfüggesztette a termelést. A 2008as válságot követő visszaesésben az acéliparban nem volt lehetőség arra, hogy a két hazai acélgyártó, az Ózdi Acélművek és a Dunaferr nagyobb léptékű fejlesztésekben gondolkodjon. A Diósgyőr központi helyén található DAM újraindításának lehetőségét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a gyárterületet körülveszi egy lakóterület. Az acélgyártás még a legkorsze rűbb
