Országgyűlési Napló - 2017. évi nyári rendkívüli ülésszak
2017. június 23. péntek (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2017. június 14-i ülésnapján elfogadott az „Egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizot... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
19 A 2. számú módosító javaslatban pedig még a bizottsági ülésen is némi szövegpontosításra került sor. A 2. számú benyújtott módosító javaslat lényege, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett sze rvezetekre vonatkozó különös szabályokat állapítana meg az Országgyűlés, mégpedig oly módon, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy, valamint az ilyen szervtől és jogi sze mélytől támogatásban részesülő jogi személy reklámtevékenységére a benyújtott javaslat szerinti egységes szabályok vonatkoznának a jövőben. Tehát mindazok a szervezetek, amelyek vagy közvetlenül, vagy közvetve költségvetési támogatásból gazdálkodnak, és az éves bevételeik többségét képezik ezek a költségvetési támogatások, rájuk transzparens, mindenki által ellenőrizhető - olyannyira ellenőrizhető, hogy még a szerződéseket is közzé kellene tenni a jövőben - reklámszabályokat írna elő a törvény. Ezen kívül az is fontos előírás, hogy ez a reklámtevékenység listaáron történne, vagy pedig, ha közbeszerzésre kötelezett vagy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik a reklámozó, akkor a közbeszerzés lefolytatása után megállapodott áron tud hirdetni mindenki. Ez tehát minden olyan szervezetre vonatkozna a jövőben, amelyek közvetve vagy közvetlenül költségvetési támogatásban részesülnek. Úgy gondolom, hogy ennél nagyobb átláthatóság a reklámpiacon a jövőben nem képzelhető el. Hangsúlyozom, hogy az állami pénzből vagy költségvetési pénzből gazdálkodó szervezetekről van szó. Nyilván a magánszemélyek, a magánszervezetek nem tartoznak ebbe a körbe. A vita során felmerült, hogy ez vajon érintie az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a pártok gazdálkodás ára és működésére sarkalatos törvény vonatkozik. Álláspontunk szerint és a bizottság álláspontja szerint - most a bizottság többségi álláspontját ismertetem , mivel a pártokra természetesen nemcsak kétharmados törvények vonatkoznak, hanem mind a pártok ga zdálkodására, mind az egyéb működésükre számos törvény vonatkozik, hiszen minden törvénynek alávetettjei a pártok is, ezért fel sem merülhet az a kérdés, hogy létezhete olyan törvény, amely nem sarkalatos, mégis a pártokra is vonatkozik. Hogy csak néhány példát említsünk, ilyenek nyilván az adózási törvények, vagy ilyenek például a gazdálkodásra vonatkozó, a számvitelre vonatkozó törvények. Tehát téves az a megközelítés, hogy csak a párttörvényben lehet olyan előírásokat elhelyezni, amelyek pártok működésé re vonatkoznak. Nyilván a bizottsági ülésen még számtalan példa merült fel arra, hogy mely szabályoknak kötelesek alávetni magukat a pártok. Tisztelt Ház! A bizottság többségi álláspontja szerint ezért a pártok reklámtevékenységére is - ugyanúgy, mint mind en költségvetésből támogatott szervezet reklámtevékenységére is - aggálymentesen megállapíthatóak egységes, transzparens, a korrupció kockázatát csökkentő szabályok. Ezért kérem a bizottság nevében, hogy támogassák a módosító javaslatokat. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 7 perces időkeretben. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a kisebbségi vélemény előadój ának. Parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban heves vita alakult ki a Törvényalkotási bizottság ülésén. Úgy is mondhatnám, az, hogy itt vagyunk, és eg y rendkívüli ülés keretében kell ezt tárgyalnunk, bebizonyítja, hogy csak akkor van utóvizsga, pótvizsga, ha az a Fidesz érdeke. Ha nemzeti ügy, akár az Alaptörvény módosítása kerül előtérbe, akkor önök azt mondják, hogy igen, az nem jöhet újra az Országgy űlés elé; a gazdag migránsok jöhetnek, a szegények nem. Tehát ez egy olyan kérdés, amiben láthatjuk, hogy ha kell, akkor önök rendkívüli ülést is összehívnak, ha a saját érdekükről van szó.