Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS (KDNP):
982 halad, másrészről pedig parlamenti vitanapot is rendszeresített - mint amin most is részt veszünk , hogy az észrevételek megtétele mellett mindenki számára áttekinthető legyen, hogy a fejlesztéspo litika milyen folyamat és hol tart. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután az európai uniós források felhasználásáról szól a vita, fontos arra is emlékeztetni, hogy az eredeti szándék szerinti, az értékrenden alapuló közjó és gyarapodás volt a legfontosabb kötő szövet, amely az Európai Unió egységét, működőképességét annak alapításakor meghatározta. Ebből a szemszögből közelítve az uniós forrásfelhasználás területeinek és eredményességének vizsgálatához fontos, hogy a forrásfelhasználás úgy támogassa érdemben Mag yarország gazdaságfejlesztési törekvéseit, hogy az minőségileg egy új időszakot jelentsen a magyar és az európai értékek és közös érdekek szolgálatában. Ez az új minőség a felhasználás céljaira, irányaira és ütemére, de eredményességére is egyaránt vonatko zik. A maihoz hasonló parlamenti vitanapok célja az is, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy átlássuk, akár átértékeljük a pénzfelhasználást, annak szabályozórendszerét, működését és törvényi hátterét, az adott rendszert, amelyen belül Magyarországnak mint tagországnak pontosan meghatározott a mozgástere, amely meghatározza a forrásfelhasználás lehetőségét. A 2013 előtti időszakban a nagyon kötött mozgástér alapvetően határozta meg a forrásfelhasználás lehetőségét, amikor csak 1416 százaléknyit fordít hattunk gazdaságfejlesztésre. Az ország, a gazdaság, a vállalkozói szféra, az önkormányzataink, a kormányzat és mindannyiunk közös eredményének tartjuk azt, hogy a 200713as ciklust végül is eredményesen zártuk le, úgy is fogalmazhatnék, hogy eredményessé tettük az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit. Így ahhoz képest, hogy 2013ban még úgy tűnt, hogy a forrásoknak csak a 60 százalékát leszünk képesek lehívni és nettó vesztesek leszünk, Magyarország a teljes forrást le tudta hívni, mi több, csakn em 110 százalékon zártunk. Ez jelzi az országnak a teljesítményén is alapuló erejét, érdekérvényesítő képességét. Ehhez képest a 201420as fejlesztési ciklusban egy új mozgástér nyílt meg azzal, hogy a kormány a gazdaságfejlesztésre helyezte a prioritást, amit csaknem konszenzusosan fogadott el mindkét oldal. (17.30) Így a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell költeni, tehát a ’1420as ciklusban az Európai Uniótól érkező 7800 milliárd forint támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell for dítani. Ez természetesen az agrártámogatások nélküli forrás. Azt követően a kormány minden nehézség és negatív ellenérzés ellenére sikeresen és eredményesen, forrásvesztés nélkül zárta a 200713as ciklust. Magyarország a jelenlegi költségvetési időszakban jelentős fejlesztési forráshoz azért juthat, mert a ’1420as időszakra vonatkozó tárgyalásokat sikeresen folytatta le, és a megkezdett költségvetési időszakban a forrásfelosztásban Magyarország a nyertesek közé tartozik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hog y a vidékfejlesztési támogatásokkal, forrásokkal, illetve a különböző agrártámogatásokkal együtt Magyarország 12 ezer milliárd forint felhasználására jogosult 201420 között. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a forrásfelhasználás akkor lesz igazán eredményes és sikeres, amennyiben a 2020at követő időszakban ez a magyar gazdaság teljesítményében is megmutatkozik majd oly módon, hogy egy stabil, fejlődőképes gazdaság megteremtését érjük el. Ez azt jelenti, hogy akár külső források nélkül is képes lesz megállni a saját lábán. Tehát 2020ra a magyar gazdaságnak olyan helyzetben kell lennie, olyan erővel kell rendelkeznie, hogy a gazdasági növekedés nem külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvényeként legyen meghatározó, egyben fenn tartható. Az uniós forrásfelhasználásnak ezt az elérendő célt is szolgálnia kell. A rendelkezésre álló uniós források felhasználásával kapcsolatban fontos elemként hangsúlyozzuk azt is, hogy nemzeti érdekeink erős képviselete érdekében az európai uniós jog szabályi keretek között, a transzparencia betartása mellett, hátrányos megkülönböztetés nélkül, de kötelességünk érvényt szerezni a magyar gazdasági szereplők
