Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő: - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
972 egyik ok a brexit. A britek kilépését követően ma a magyar kormányzat sem az Európai Bizottságban, sem pedi g más európai uniós döntéshozó szervekben nem látja annak a garanciáját, hogy képes lesz az Európai Közösség rávenni arra a briteket vagy a franciákat - vagy beszélhetnék bármelyik nettó befizetőről , hogy a britek kieső befizetéseit pótolni tudja. Ezért ezt a pénzt az Európai Bizottság csak azoktól az országoktól fogja tudni elvenni, amely országok nem használták fel a rendelkezésükre álló lehetőséget. Önnek valóban igaza van abban, hogy tervezésre van szükség. De a tervezés nem azt jelenti, hogy egyfajta szociálpolitikai eszközként az állampolgárok vagy a magyar cégek arányában, egyenlő arányban, lényegében részvételi alapon osztjuk szét ezeket a fejlesztési forrásokat. A fejlesztési források fókuszált beruházások kell legyenek, olyan célok mentén, amiket a magyar gazdaság támogat. És olyan típusú konzultáció, olyan típusú együttműködés, ami a magyar gazdasági szereplők és a kormányzat között van - gondolok itt a kereskedelmi kamarákkal, a különböző szakági kamarákkal, gazdasági és vállalkozói érdekképvise letekkel folytatott egyeztetésekre , nem volt 2010et megelőzően. 2010et megelőzően, az előző hétéves fejlesztési időszakban a kormány lényegében úgy döntött, hogy egy kedvező makrogazdasági klímában lényegében szociális alapon osztja fel a pénzeket, nem törődik semmivel, a politikai haszon maximalizálása érdekében nem tesz mást, mint minden társadalmi csoportnak enged valamit ezekből a forrásokból. Ha ezt így tennénk, akkor 2020 után, amikor várhatóan nem lesznek kohéziós források, nem lesznek ilyen típu sú beruházási források az Európai Közösségtől, nem lesz magyar gazdasági növekedés. Csak akkor lesz magyar gazdasági növekedés, ha két szempontot figyelembe vevő vállalkozói kört támogatunk: azt, amelyik munkahelyeket tud teremteni, és azt, amelyik tud gaz dasági növekedést garantálni. Azok a vállalkozások, amelyek ehhez a célhoz hozzá tudnak járulni, kaphatnak támogatást, azok a vállalkozások, amelyek pedig nem tudnak hozzájárulni, nem kaphatnak ilyen típusú kormányzati vagy uniós támogatásokat. Morvai képv iselő asszonynak is szeretnék reagálni, illetve ha segít nekem abban, hogy a hölgy, aki önnek a panaszait elmondta, ahhoz valami elérhetőséget kaphatunk, akkor az összes pályázati konstrukciót, ami szerintem részben válaszol ezekre a kérdésekre, meg fogjuk osztani velük, hátha tudnak ebben a tekintetben is előrelépni. Azt azonban mindenképpen szeretném megemlíteni képviselő asszonynak, hogy ez a kormányzat volt az első, amely 2010ben nemcsak beszélt a vidék fontosságáról, hanem 2010 után tett is ezért. Gon dolok itt például arra, hogy az európai uniós források tekintetében a területfejlesztési operatív program forrásait nem Budapesten költjük el, hanem minden megyével kötött a kormány 2013ban egy megállapodást, amelyben a megye, a megyei közgyűlésre, ahol a politikai sokszínűség is megjelenik, és a megyei kereskedelmi kamarákra támaszkodva leadhatta azt a fejlesztési tervet, hogy hogyan kell a munkanélküliség ellen küzdeni Szabolcsban, és hogyan kell Vas megyében. Ugyanaz a kérdés, és egymástól két teljesen különböző válasz. Ezekre a programokra több mint 500 milliárd forintos elkülönített forrást nyújtott a kormány 2013 óta és nyújt folyamatosan. De ha ön a mezőgazdaságról beszélt például, azt, hogy a nagybirtokosok támogatását megszüntettük a pályázatos for rások tekintetében, a földalapú támogatásoknál nem tudjuk megtenni, hiszen a földalapú támogatások logikája pont az, hogy amekkora földet birtokol valaki, területnagyságarányosan kap fejlesztési támogatást. De pályázati forrásoknál meg tudtuk tenni, és az t mondtuk, hogy alapvetően a 300 hektáron gazdálkodó vagy az annál kisebb területnagyságon gazdálkodó családoknak és közepes vállalkozásoknak szeretnénk olyan támogatásokat adni, ami technológiailag fejleszti ezeket a kisebb családi cégeket. Miért? Mert va lóban igaz, hogy Magyarország Európa éléskamrája, illetve volt 1990ig. De azt is meg kell nézni, hogy 1990ig a magyar mezőgazdaság technológiai ellátottsága az akkori színvonalnak megfelelően európai viszonylatban is példaértékű volt. Ez a technológia 19 90 és 2010 óta lényegében eltűnt. Abban a húsz évben nem történt más ezzel a technológiával, mint az amortizáció. És mit támogatott Magyarország 2007 óta? Alapvetően pont
