Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALOG ZOLTÁN
98 számai is , akkor azt látjuk, hogy a hosszú hétvégéken, különösen az iskolai szünetek idején alig lehet Magyarországon minőségi pihenőhelye t találni, mert a turistaszálláshelyek foglalása olyan nagy mértékű. Hál’ istennek, számos család számára - a miniszterelnök úrtól hallhattunk ma délben erről egy számot - most már kinyíló lehetőség az, hogy együtt turistaszálláshelyen tölthetik az ilyen h osszú hétvégéket. Tehát azt mondhatjuk, hogy még a gazdasági kiesés is pótlódik bizony szempontból azzal, hogy a magyar turizmus és vendéglátás számára a vásárlóerő még intenzívebben meg tud jelenni. Ezzel természetesen az jár, hogy a munkavállalóknak a mu nkaszüneti napra rendes munkabér jár, távolléti díj jár, ilyen módon a munkavállalók bére a munkaidő csökkenése és a szabadidő növekedése ellenére nem mérséklődik, a kieső munkanap pótlása esetén a bérek pedig növekedni fognak. Bízunk benne, úgy látjuk a s zámokat, hogy az ország versenyképességét nem fogja rontani ez a javaslat, ellenkezőleg: azzal, hogy több idő jut a regenerálódásra, még inkább a munkaerő minősége javulhat. S ha abból a szempontból nézzük meg a szabályozás megváltoztatása iránti kérésünke t, illetve javaslatunkat, hogy vajon mennyire sok ma Magyarországon az országos munkaszüneti nap vagy az állami szünnap, vagy éppen a közös ünnep, akkor érdemes körülnézni a házunk táján, hogy a nálunk gazdaságilag sikeresebb vagy éppen kevésbé sikeres, va gy velünk nagyjából egy súlycsoportban lévő országokban hogyan is alakul a munkaszüneti napok száma. Ezzel a nagypéntekkel, amennyiben a Ház támogatja ezt a javaslatot, Magyarországon az eddigi 10 munkaszüneti nap helyett - amik akár hétköznapra is eshetne k - 11 munkaszüneti nap lesz: január 1je, március 15e, húsvéthétfő, május 1je, pünkösdhétfő, augusztus 20a, október 23a, november 1je, december 25e, illetve 26a. A nagypéntek Európában 14 országban ünnep, most Magyarország is csatlakozik ezekhez az országokhoz. Hogy összehasonlításként hozzak néhány számot arról, hogy a gazdasági sikeresség nem feltétlenül a munkaszüneti napok számától függ: Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Cse hországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12 ezeknek a napoknak a száma. Láthatjuk - különböző súlycsoportú országok vannak itt , hogy nem feltétlenül a gazdasági sikeresség záloga a több vagy a kevesebb munkaszünet i nap. Amikor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra beterjesztettük ezt a javaslatunkat, hogy ott az érdekegyeztetés fórumán meg tudjuk ezt vitatni, akkor a munkaadókkal vitába keveredve azt tudtuk mondani, hogy azok az adócsökkentések, azok a szabály ozások, amik az elmúlt időben a magyar gazdaság javára szolgáltak és a teljesítményét növelhették, sokkal többet nyomnak a latba, mint ez a munkaszüneti nap, amely természetesen bizonyos szegmenseivel a gazdaságnak termeléskiesést okozhat. Összefoglalóan a zt tudom mondani, hogy a kormány annyit tud tenni, hogy egy napot munkaszüneti nappá nyilvánít. Hogy ebből mi lesz, az azokon az embereken, családokon, közösségeken múlik, akik ezt a napot majd használni fogják, élni fognak vele. Hogy ünnepnap lesze belől e, azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének. S el kell mondani, az elmúlt évtizedekben - bizony ez az időszak visszanyúlik az előző rendszer idejére - voltak, akiknek mindig is ünnepnap volt a nagypéntek, függetlenül attól, hogy egyébként munkaszüneti nap volt vagy nem. Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak ilyen megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek olyanok, akik ezt támo gatni fogják. Tehát mi munkaszüneti napot fogunk adni, ünneppé a polgárok és a polgári közösségek, az egyházi közösségek tehetik ezt a napot. S ha már itt a szakszervezeti szempontok is felmerülnek, egy kicsit ironikusan hadd jegyezzem meg, hogy természete sen az egyházak és az egyházi szolgák számára ez a nap, nagypéntek mindig is egy intenzív munkanap volt, és az is fog maradni, hiszen ők munkával ünnepelnek. (19.20)
