Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő: - ELNÖK:
966 konjunktúra közepette könnyebben nyerhe tnek választást, és az nem számít, hogy mekkora kárt okoznak az országnak. Pillantsunk vissza az előző ciklusra, amikor már szintén ezen elvek alapján dolgoztak! A 20072013 közötti időszakban egy belső adatokkal dolgozó kutatás szerint az egyszeri hatások tették ki a beruházások felét. Az EUs pénzek úgy folytak át az országon, hogy a GDP 5 százalékát kitevő forrás 2015ben mindössze 1 százalékkal emelte a GDPt. Ennek tudható be, hogy miközben soha nem látott, a Marshallsegélyt meghaladó forrás áramlott be az országba, Magyarország nagyobbik fele továbbra is leszakad, a hétből négy magyar régió az EU legszegényebbjei között van. Szintén utalok Lázár miniszter úrra, nem véletlen, hogy a kormánynak ismételten azt kell kitűznie ebben az évben is, hogy a cél a területi különbségek mérséklése. És itt nemcsak azon különbség mérsékléséről van szó, amely az Európai Unió fejlett országai és Magyarország között van, hanem Magyarországon belül az egyes régiók közötti különbségről. Azt látjuk, hogy Magyarországon a ré giók között nemhogy csökkenne, hanem sokkal inkább nő a távolság. Tehát valamit másképpen kellene csinálni, hogy ez megváltozzon. Azt is lehet látni, hogy fontos jelzője a folyamatoknak a beruházások alakulása is. Ebben mindennél jobban megmutatkozik a már említett káros rángató hatás, és még valami más is: 2016ban a beruházások volumene 20 százalékkal zuhant. Sokszor elmondtuk, és a kormányzat is elismerte, ez azért van, mert a magyar gazdaság kritikusan függ az európai uniós forrásoktól. Ami viszont kevé sbé ütötte meg az ingerküszöböt, az az, hogy mennyire alacsony volt a 2015ös szint, és ehhez képest milyen óriási volt a zuhanás. A kormány úgy tett, mintha történt volna egy kis korrekció, majd jövőre úgymond felpörgetjük. Nem erről van szó. Még 2015ben is a beruházási ráta alulról súrolta azt a mértéket, a 2021 százalékot, ami egy fejlődő gazdaság képét mutatná. Ez az arány zuhant 2016ban ötödével. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb, mint 2013ban volt, és alacsonyabb, mint 2002ben és a következő évekb en. A nagy pénzszórás az adatokban csak 2014ben és 2015ben okozott kiugrást, de aztán visszatértek a szokásos alacsony szintre. Összefoglalva: sajnos azt látjuk, hogy az ország nem tud élni az uniós források adta történelmi lehetőséggel. A betonozás és a saját zsebek tömködése megy gőzerővel. Ettől nem lesz jobb sem az életminőség, sem a gazdaság, és nem lesz fenntarthatóbb Magyarország. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A ve zérszónoki felszólalások végére értünk. Most a független képviselők sorrendjének figyelembevételével közvetlenül felszólalásra jelentkezett európai parlamenti képviselő felszólalása következik. Tájékoztatom önöket, hogy a Jobbik képviselőcsoportja a részér e megállapított időkeretből 8 percet átadott Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő asszony számára, így képviselő asszony az egy független képviselőre jutó egyperces felszólalási idővel együtt összesen 9 perces időkeretben szólalhat fel. Megadom a szót Morvai Krisztina képviselő asszonynak. MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Nagy megtiszteltetés és öröm, hogy ismét itthon, a magyar parlamentben szólalhatok fel, ezúttal az európai uniós források felhasználásának témakörében. 9 percet kaptam, ahogy elnök úr is említette. Megszoktam, hogy Brüsszelben és Strasbourgban összesen 1 percet lehet beszélni a plenáris ülésen. (Elhallgat a mikrofon. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Na, úgy látszik , most is. - Derültség.) ELNÖK : Képviselő asszony, kérem szépen a csiptetőt feltenni, mert nem lehet majd hallani. Ezt be fogom számítani az időbe. Tessék, képviselő asszony!
