Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
957 kapcsolódni fejlesztések, és ott nem csak egy egyszerű és egyszeri tőkeinjekciót kap Magyarország, mert az 2020 után el fog múlni, és akkor önök bajban lesznek. De azért, hogy önök bajban vannak, aggódjanak önök, de egész Magyarország bajban lesz. Én úgy gondolom, hogy ettől mi joggal félünk, mert elképzelés nélkül, fenntarthatóság nélkül és kölcsönhatások generálása, pénzek multiplikálása nélkül nem képzelhető el egy fenntartható, szép és fejlődő Magyarorszá g. Újra ajánlom a figyelmükbe: akiket önök lenéznek, mert nem hívtak le elég uniós forrást, azok az országok, a V4ek, amelyekről itt folyamatosan említést tesznek, úgy húztak el mellettünk, mint a gyorsvonat. Én úgy gondolom, hogy ez nem olyan dolog, amir e önöknek büszkének kellene lenni, ezért szégyenkezni kell, ezért pironkodni kell. Úgy gondolom, mi elmondtuk ezeket a gondolatokat, és bízom benne, hogy a későbbiekben majd önök is ezeket fogják figyelembe venni, nem csak a saját érdekeiket. Köszönöm szép en a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Ketten vannak! - Dr. Szakács László: A mögöttem lévő frakció száz százaléka tapsol.) ELNÖK : Most megadom a szót Hollik Istvánnak, a KDNP képvise lőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Azt láthatjuk, hogy a FideszKDNP és a kormány is az európai uniós források fel használásának ügyére stratégiai ügyként tekint. Úgy gondolom, erre nagy szükség van, hiszen azt láthatjuk, hogy ma semmi sem biztos a körülöttünk lévő világban, csak a bizonytalanság. Az instabilitás korát éljük. Meglepő gyorsasággal változik a társadalom, a gazdaság is, a politika is. Ezt mutatják az elmúlt évek eseményei, gondolhatunk itt a Hörcsik képviselőtársam által említett brexitre vagy Donald Trump győzelmére, de további mélyreható változások is jöhetnek Európában is. Éppen ezért nagyon fontos stra tégiai jelentőséggel bír az, hogy minden országnak és országcsoportnak meg kell tudni határoznia a saját helyét, pozícióját ebben a változó világban és a saját érdekeit is. Ezt az átgondolást az ázsiaiak jól láthatóan már megtették, az angolszász világban éppen most végzik el ezt a munkát. Mi viszont még e munka előtt vagyunk, nekünk, kontinentális európaiaknak is szükségszerűen meg kell határoznunk a helyünket ebben az új világrendben. Mindezt azért mondtam el, mert ez nagyon szoros összefüggésben áll a mi ndenkori magyar gazdaságpolitikai irányokkal, annak egyik elemeként pedig az uniós források felhasználásával is. Nekünk az uniós forrásokat, ha helyesen cselekszünk, akkor nem pusztán arra kell elhasználni, hogy a meglévő hátrányainkat, mondjuk, a nyugate urópai országokkal szemben meglévő hátrányainkat dolgozzuk le, hanem arra kell felhasználni, hogy a jövő kihívásaira való válaszadás képességét Magyarországon, a magyar gazdaság szereplőiben is ki tudjuk építeni; tehát összefoglalóan: a jövőképességünket i s növelni tudjuk. Örömteli azt látni, hogy a 20142020as tervezésnél, ellentétben a korábbi ciklussal, az uniós forrásokra a kormány annak eszközeként tekint, hogy a források felhasználásával növekedjen hazánk versenyképessége; szélesedjenek a gazdaság nö vekedésének a lehetőségei; tovább erősödjön Magyarország, és a Magyarországon belül tapasztalható területi különbségek csökkenjenek. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy 20072013as tervezéssel ellentétben az uniós források nem mint önálló kis vilá g, mint önálló szakpolitikák jelentkeznek, hanem azok szervesen összefüggenek a kormány társadalompolitikai és gazdaságpolitikai vízióival is. Fontos leszögezni azt, hogy 2015ben sikeresen és eredményesen, forrásvesztés nélkül zártuk le az előző fejleszté si ciklust. 2010ben, amikor a FideszKDNP átvette a kormányzást és még komoly és nagy esélye volt annak, hogy uniós pénzek ragadjanak be, most azt láthatjuk, hogy a munka annyira jól sikerült, hogy nemhogy forrásvesztés nem történt, de majdnem 10 százalék kal nagyobb mértékben, 9200 milliárd forintot meghaladó összegben tudta támogatni a kormány a pályázókat.
