Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „60 éves a római szerződés” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
934 gazdasági vállalkozás is, hiszen szabadon utazhatunk és szabadon vállalhatunk munkát. Azonban a belső határok szabad átjárhatósága csak addig működik, amíg a külső határokat megvédjük. Ma már ezt szinte mindenki elismeri, nem kis részben köszönhetően Magyarországnak. Tisztelt Miniszter Úr ! Az Egyesült Királyság kilépési szándéka egy hatalmas vitát generált az Unió jövőjéről, amelynek alaphangját az Európai Bizottság elnöke adta meg, aki öt forgatókönyvet vázolt fel. A fő baj ezzel az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Bizottság elnökének n em ez volna a dolga. Az Unió a tagállamok közös akaratán és az azt megjelenítő szerződésen alapul, és a szerződés ebben a tekintetben egyértelműen fogalmaz. Az Unió általános politikai irányainak és prioritásainak meghatározása az Európai Tanács feladata. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönjük. Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először is a római nyilatkozat értékelése kapcsán hadd erősítsem é s hadd ismételjem meg azt, amit Orbán Viktor miniszterelnök Rómában mondott: magyar szempontból a római nyilatkozat elfogadása a 60 éves jubileum alkalmából siker, hiszen Magyarország számos álláspontja, illetve a magyar érdek szempontjából számos megközel ítés helyet kapott a nyilatkozatban. Nagyon fontosnak tartom, amit a képviselő úr két mondattal megemlített, hogy bár a mai regnáló brüsszeli bürokráciával és az Európai Bizottságot vezetőkkel kapcsolatban a tagországokban komoly tiltakozások, viták és kri tikák vannak, összességében az elmúlt 70 évet úgy tudtuk végigcsinálni Európában, különösképpen a római szerződés 60 éve kedvezményezett országai, hogy nagyobb háború a kontinensen, az egész kontinenst érintő háború nem tört ki. Ezt az Európai Unió fennáll ása legfontosabb sikerének tekinthetjük, hiszen maga az európai uniós gondolat és mozgalom azért született, hogy még egyszer az első vagy a második világháború borzalmai ne ismétlődhessenek meg. Ebből a szempontból sikert könyvelhettünk el. Az is kétségtel en tény, hogy ha megkérdezik azokat, akik éltek már a második világháború végén akár Nyugaton vagy Keleten, akkor nagy ívű gazdasági fejlődés zajlott az elmúlt 70 esztendőben, különösképpen az utóbbi 60 évben ennek az érdekszövetségnek és ennek az értékszö vetségnek az eredményeképpen. Ami a szövetség jövőjét illeti, Magyarországnak határozott álláspontja van, a szövetséget fenn és meg kell tartani úgy, hogy az alapértékek erősítésére sor kerüljön. Ez csak akkor lehetséges, ha a tagállamok nem betegek egyesé vel, és nem külön segítségre szorulnak, hanem képesek a saját lábukon megállni, képesek az érdekeiket képviselni, erős gazdaságuk van, és képesek saját maguk megvédeni. Ennek hiányában nyilvánvaló, hogy nem lehet sikeres az Európai Unió, nem lehet sikeres az Európai Közösség. Mi azon dolgozunk, hogy a közösséget létrehozó értékek és az a jogrendszer, amely megteremtette a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő szabad áramlását, fennmaradhasson, és közben erős Magyarországként a hazánk érdekeit képesek legyünk k épviselni. Ehhez kérem a bizottság (sic!) és a képviselő úr támogatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (14.00) ELNÖK : Köszönjük. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Tisztelt Miniszter Úr! Hatvan évvel ezelőtt a római szerződés aláírását az „egységben az erő” elve fejezte ki a legjobban. Ma, 60 évvel később, amikor e jeles évfordulóra emlékezünk, amit beárnyékol a brexit, az Egyesült Királyság kilépése, talán egy másik mondás fejezi ki a legjobban: egységben a kétség.
