Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 21. kedd (208. szám) - Az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához (”EUTM Somalia”) történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - DEMETER MÁRTA (Független):
863 eddig is a Magyar Honvédséghez tartozott. A határvédelem és a határőrizet homlokegyenest két különböző dolog. A jogszabálymódosításokkal kapcsolatban pedig, szintén itt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel ö sszefüggésben azt továbbra is elfogadhatatlannak tartom, hogy mind a túlszolgálatnak, mind a túlmunkának a maximumát eltörölte a kormány. Hihetetlen túlterheltség mellett dolgozik most a Magyar Honvédség állománya, ezzel nyilván a balesetek és a betegségek veszélye is megnőhet. De hogy mondjak pozitívumot is, az illetményfejlesztés megvalósítása, azt gondolom, kifejezetten pozitív, és kérem arra a kormányt, hogy ezt folytassa az elkövetkezendő egy évben is. Csakúgy a honvédelmi dolgozóknál is felhívnám arra a figyelmet, hogy az ő illetményüket is mindenféleképpen emelni kell, hiszen bár ott volt egy nagyon minimális, 16 ezer forint környéki emelés, de ez meg sem közelíti egyébként a többiek illetményét. Illetve pozitívumként emelném ki a gyakorlatokat, azoka t a nemzetközi gyakorlatokat, amiben részt vesznek a Magyar Honvédség katonái; ez nyilván a kormány döntése alapján és a tárca döntése alapján történik. Ez egy nagyon jó ösztönző egyébként arra, hogy a kormány szánjon több pénzt a Magyar Honvédségre; illet ve rendkívül fontos, ahogy azt Firtl Mátyás képviselőtársam említette, az, hogy az interoperabilitást fejleszteni tudjuk, hiszen ténylegesen ezeknek a gyakorlatoknak a során derül ki, hogy hogyan tudnak együttműködni a katonák, és mik azok, amiket még a to vábbiakban fejleszteni kell. A jövőre vonatkozóan mik lennének a teendők és a legfontosabb elemek? Egyrészt a belátás, a döntéshozói felelősség felismerése, hiszen látjuk azt, és mindannyian tudjuk, akik ezzel a témával foglalkozunk, hogy ez a téma nem sza vazatszerző üzemmód. De ez nem jogosít fel senkit arra, hogy ne foglalkozzon megfelelően a területtel, nem jogosítja fel a kormányt arra, hogy ne szánjon elegendő forrásokat a fejlesztésekhez a honvédelem területén. Tehát mindenféleképpen döntéshozói és ko rmányzati felelősség és feladat az, hogy biztosítsuk azokat a körülményeket, amikkel a Magyar Honvédség tudja az ország biztonságát és a szövetség biztonságát is garantálni. Érdemi vitát kell folytassunk ezekről a kérdésekről. Tehát az, hogy a honvédelem n emzeti ügy, az nemcsak a honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdése, hanem ezt ténylegesen vegyük komolyan, és én még reménykedem benne, hogy talán ebben lehet változás a kormány részéről. Soksok éve várjuk, hogy legyen, eddig nem volt, de hátha ez majd még me gtörténik, hiszen egy olyan területről beszélünk, ahol mind a költségvetést érintő döntések, mind a fejlesztések kormányzati ciklusokon átívelő döntések. Tehát nem lehet ezzel sem kapkodni, sem ad hoc döntéseket hozni, sem pedig elodázni a döntéseket egyik kormányról a másikra. Tehát igenis ezért lennének fontosak az érdemi viták, hiszen ha valamilyen döntés van, azt több kormánynak is célszerű lenne végrehajtani, már amennyiben mind szakmailag megalapozott, mind pedig költségvetési tekintetben. Tehát erre kellene törekedni. Másrészt a politika ne szóljon bele végre a szakmai kérdésekbe, tehát igenis, a szakma foglalkozik a szakmával, a politika pedig azokat a kereteket határozza meg, amelyek a honvédség feladatait tükrözik. A politikának óriási felelőssége ezenkívül, hogy biztosítsa az ehhez szükséges kereteket. Ehhez koncepcióra van szükség, és arra, hogy például a fejlesztési irányok kidolgozása ne egy meglepetésszerű dolog legyen, hogy a sajtóból, pár pontból értesülünk, hogy egyáltalán mi fog történni, h a történik, hanem igenis az Országgyűléshez vissza kell adni ennek a megtárgyalását. A fejlesztések tekintetében transzparenciára van szükség, hiszen minden egyes adófizetői forint, amit a biztonságra szánnak az adófizetők, az oda is kell kerüljön. Szükség van mind a szárazföldi, mind a légierő haderőnem technikai eszközeinek modernizációjára. A költségvetés el kell érje végre a GDP 2 százalékát, és itt hangsúlyoznám, hogy ez nem Donald Trump újdonsült ötlete, és nem emiatt kell ezt végrehajtani, vagy nem a zért, mert az Unió vagy bárki vagy a NATO ezt várná tőlünk, hanem ez jól felfogott nemzeti érdekünk, mert pár éven belül el kell érje a GDP 2 százalékát, ha egyáltalán szeretnénk megőrizni a Magyar Honvédség működőképességét, nemhogy fejleszteni. Tehát 202 6 egy nagyonnagyon kései dátum. S ha már a forrásokról beszélünk, akkor át kell térni a
