Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 21. kedd (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
852 Milyen vadászház?) - elmennek a választókerületekbe (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) , és leegyeztetik egymással, hogy Szentendrén meg máshol ki indít jelöltet, ki nem indít jelöltet. (Mirkóczki Ádám: Már re ggel hazudsz!) A választási matematika alapján a következő választásokon miként és hogyan lehet összekacsintani, hogy itt a parlamentben azt mondom neked, hogy egy régi kommunista vagy, majd a választókörzetben pedig azt mondom, hogy itt, kedves barátom, indulj te, a másik körzetben pedig indulok én - ezt a fajta kétszínűséget azért a választópolgárok egy idő után látni fogják, és egy idő után a lepel erről a technikai együttműködésről vagy háttéregyüttműködésről bizony le fog rántódni. De azért a Jobbik sem támogatta az Alaptörvénynek azokat a szakaszait - mint ahogy az egész Alaptörvényt sem, bár legalább a vitán itt volt , amely szakaszok a kommunista rendszert, a kommunista szervezeteket bűnöző szervezeteknek nyilvánították, amelyeknek a célja nem vol t más, mint Magyarország elnyomása és Magyarország kirablása. És azt sem támogatták, amikor az Alaptörvényben a történelmi folytonosságot megszakította az az időszak, amikor akár náci német, akár szovjet kommunista megszállás alatt volt Magyarország. De ug yanakkor nekünk, kormánypárti erőknek viszont fontos európai szinten is fellépni a kettős mérce ellen, amely bizonyos diktatúrákat elítél, és helyi értékén kezel, és megemlékezik az áldozatokról, más diktatúrák áldozatairól pedig nem emlékezik meg, az ő ál dozataikat nem tartja olyan fontosnak, és az ott elkövetett bűncselekményeket, bűntényeket mintha kevésbé tartaná jogsértőnek, mint amelyet a nemzetiszocialista diktatúra idején követtek el. Ez a fontos feladatunk nekünk, magyaroknak is és minden más közép európai országnak. Ezért fűződik Magyarország nevéhez, hogy 2011 első felében, amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, akkor lengyelmagyarlitván közös kezdeményezésre nyilvánították augusztus 23át, a MolotovRibbentropp aktum aláírásának évfordulóját először közös európai olyan emléknappá, amely emléknapon a kommunista diktatúra áldozataira is emlékezünk. Az áttörés, az első ilyen alkalom a magyar EUs elnökségig váratott magára az Európai Unión belül, amikor a keleti ors zágoknak a szovjet diktatúra alatt meghozott áldozatát ugyanúgy európai sérelemként tételezték, és ugyanúgy emléknapja van, mint sok más nyugateurópai meghurcoltatásnak. De fontos volt Magyarországon, országon belül is a kommunista diktatúra áldozatainak mind az anyagi, mind az erkölcsi kárpótlása, fontos volt az információs kárpótlás, amelynek révén 2014től a megfigyeltek az eddigieknél sokkal szélesebb formában férhetnek hozzá a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratokhoz. Fontos volt azoknak a listáknak a nyilvánosságra hozatala is, amely listák még sajnos valószínűleg tovább fognak bővülni, amelyeket ezen parlament által létrehívott Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatott ki, és hozott nyilvánosságra, ahol a diktatúra működtetői, a diktatúra haszonélvezői kerülnek először fókuszba, akik a hasznait élvezték annak az elnyomásnak, amely minden magyart a jogfosztottságban tett egyenlővé. Fontos döntése volt a kormánynak 2013 nyarán az a fajta kárpótlási nyugdíjemelés, amely a kitelepítettek, az internáltak, az ’56os elítéltek, a közbiztonsági őrizetben tartottak, a szovjet kényszermunkára elhurcoltak, a katonai munkaszolgálatot teljesítettek számára, valamint a helytállási pótlékban részesülők számára a nyugdíjpótlékot emelte meg. És szintén fontos döntés volt, hogy a gulágemlékévben és az ’56os emlékévben a nyugdíjpótlékokat, a nyugdíjkiegészítéseket két ütemben, idén 60 százalékkal, jövőre pedig 40 százalékkal - összességében pedig 100 százalékkal - megduplázta a kormány, ezáltal becsülve meg azokat az embe reket, akik bármifajta bűncselekmény nélkül büntetést kellett hogy elszenvedjenek. De ugyanilyen fontos volt a kommunista nyugdíjpótlékok megvonása, így érdemtelenség okán megvontuk a kitüntetés alapján járó pótlékokat azoktól, akik az ’56os forradalom és szabadságharc leverésében működtek közre vagy a megtorlásokban, akik ’48 és ’90 között titkosszolgálati tevékenységet folytattak, vagy ebben az időszakban állami vezetők voltak, a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP vagy a KISZ veze tő tisztségét töltötték be. Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Bravó! Fizetésemelést Bencének! - Taps a kormánypártok soraiból.)
