Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 21. kedd (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
846 KözépEurópa földrajzi értelemben ténykérdés, politikai értelemben azonban sokszor eltüntették a térképekről, még a közgondolkodásból is kiirtották. A nyolcvanas évek végére a térség egymással is kapcsolatban álló rendszerváltó mozgalmai azonban képesek voltak hosszú évtizedek után újra elhinni, elhitetni, hogy itt, a Kelet és a Nyugat határán sajátos kultúrával, közös emlékezettel és nem utolsósorban közös célokkal rendelkez ünk. Ez a felismerés hívta életre 1991. február 15én a visegrádi négyeket. Az akkor kitűzött célok, a demokratikus átalakulás és az euroatlanti integráció mára már valósággá váltak, a középeurópai térség országainak közös gondolkodása, együttműködése a hé tköznapok részévé vált. A visegrádi csoport mára jelentős és érzékelhető elismerést vívott ki magának. A V4tagországok együttműködése konkrét eredményeket tud felmutatni a politika számos területén és az európai uniós érdekérvényesítésben is. Ez azért ren dkívül fontos, mert az Európai Unió mára minden korábbinál mélyebb és összetettebb kihívásokkal kényszerül szembenézni. Ahogy mondani szokták, Európa ma sorsfordító változások elé néz. Ahhoz, hogy a kihívások közepette újból magára találhasson, ismét fel k ell fedeznünk közös gyökereinket, azokat a kereszténységből kisarjadó értékeket és hagyományokat, amelyek összekovácsoltak és megtartottak bennünket ezer évig. Ebben a folyamatban KözépEurópára nagy feladat hárul, de csak akkor leszünk sikeresek, ha képes ek vagyunk közös történelmünk tanulságát levonni és abból jövőt építeni. Éppen ennek hangsúlyozására látogatott tegnap hazánkba Maria Koc, a lengyel szenátus alelnök asszonya és kísérete, jelezve a magyarlengyel kapcsolatok töretlenségét. S ebben a szelle miségben került sor Piotrków Trybunalskiban a hét végén a lengyelmagyar barátság napja ünnepségsorozatra is. Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi ismereteink szerint KözépEurópa az 1335ös első királytalálkozóval jött létre. Az azt követő néhány év újab b találkozói nemcsak a politikai kapcsolatokat formálták szorosabbra, hanem gazdasági eredményeket, sikereket is hoztak. Az akkor létrehozott vám- és adókedvezmények hatására új kereskedelmi útvonalak nyíltak, új régióközpontok alakultak ki, biztosítva a t érség és a térséghez tartozó országok polgárainak fejlődését. 1412ben Luxemburgi Zsigmond és Jagelló Ulászló között egyezség jött létre a török előrenyomulás megfékezésére, majd jó két évszázaddal később Sobieski János és csapatai űzték ki hazánkból a tör ököt. Ez akár szimbóluma is lehetne a térségünk politikai és nemzeti függetlenségéért vívott harcának. Országaink nemcsak a törökök, hanem a Habsburgok, az oroszok, majd a szovjetek ellen is egymást segítve küzdöttek. Bem és Kossuth, a második világháborús lengyel menekültek befogadása, a varsói felkelést támogató szlovákok és magyarok, a kommunistaellenes varsói, poznańi, budapesti és prágai események, az azokkal összefüggő szolidaritási megmozdulások egyértelműen jelzik, hogy közös cselekvéssel példát tud tunk adni egymásnak, és példát a világnak. A visegrádi négyek ma is ezen az úton haladnak, de eközben soha nem szabad Erhard Busek figyelmeztetését szem elől téveszteni: KözépEurópa nem valami politikai csodagyógyszer, hanem elv és lehetőség, amit kis dol gokban kell megvalósítaniuk az egyes polgároknak, amelyből nem új birodalom, hanem új jövő sarjad. Erre tanít, erre int a tegnap megnyitott kiállítás is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, alelnök úr , képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egy fontos kérdést érintett felszólalásában, mégpedig a zért, mert azt gondolom, hogy a visegrádi együttműködés megerősödése az egyik legfontosabb fejleménye az elmúlt éveknek az uniós színtéren. Egy olyan együttműködésről van szó, amely hasonló történelmi tapasztalatokból táplálkozik, és amely közös értékeken alapul.
