Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 21. kedd (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
842 Mi azt várjuk a kormánytól, hogy fejezze be a hazudozást a paksi bővítés kapcsán, vállalja fel a saját álláspontját, és ne akadályozza tovább, hogy arról a magyar emberek mondhassanak véleményt. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében az elhangzottakra Csepreghy Nándor államtitkár úr fog válaszolni. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem mondhatnám azt, hogy túl sok meglepetést okozott felszólalásával. Az LMP 2014 óta ugyanezeket az é rveket hangoztatja, ezért engedje meg, hogy én még egyszer nekifussak annak, hátha sikerül a 2014ben megírt papírjait aktualizálni és újra cserélni. A magyar kormány, amikor a paksi beruházásról lényegében döntést hozott, akkor nem hozott másról döntést, mint a Paks I. atomerőművi blokkok kapacitásának lejártát követően ennek a kapacitásnak a megújításáról. Miért hozott ilyen döntést a magyar kormányzat? Azért, mert azt gondoljuk, és a számok is ezt igazolják, hogy sem a lakossági energia, sem pedig az ipa ri fogyasztók számára előállítandó energia tekintetében nincs arra garancia, hogy Magyarország a paksi atomerőművi blokkok üzemidejének lejártát követően zöldenergiából ezt a szintet pótolni tudja. Mantraszerűen ismételgetheti azt az LMP, hogy igenis ezt m eg lehet tenni, azonban a számok nem ezt mutatják. Önök mindig azt mondják, hogy sokkal jobban megtérülő beruházás lenne Magyarország számára a kieső paksi kapacitást megújuló energiaforrásokból termelni. De akkor nézzük, mit mondanak a számok! Csak 2016b an, tehát a tavalyi évben az energiatermelés tekintetében, a zöldenergiatermelésben mintaként emlegetett Németország esetében 7680 milliárd forintnak megfelelő állami támogatás, a német adófizetők pénzéből juttatott támogatás kellett ahhoz, hogy a német z öldenergiatermelés fennmaradhasson úgy, hogy 1 kilowattóra megtermelt energiáért Németországban 90 forintot fizetnek, míg a magyar lakosság 30 forinton kapja meg ugyanezt a mennyiségű áramot. A paksi vita értelmezése kapcsán azért furcsa önöktől a népszav azás emlegetése, hiszen a paksi vita, a paksi atomerőművi kapacitások megtartásának a vitája már a 2014es országgyűlési választások egyik fő témája volt, többek között önöknek köszönhetően. Így a Paksot ellenző szavazói szám, amit önök erre össze tudtak g yűjteni, az 269 414 szavazat, ennyien támogatták az LMP politikáját, szemben a paksi bővítést támogató és az emberek érdekét figyelembe vevő Fideszkormányzattal, amely 2 264 780 szavazatot kapott. Ez a különbség a Paksot támogatók és a Paksot elutasítók á lláspontja között. (9.10) Abban sem értünk egyet, képviselő asszony, hogy az Európai Unió tekintetében egyértelmű elutasítása lenne az atomerőművi kapacitások fenntartásának; mi azt látjuk, hogy az Európai Unió is helyesen törekszik arra, hogy egy kiegyens úlyozott energiamixet tartson fenn, amelyben szerepe van a megújuló energiaforrásoknak, szerepe van az atomerőművi kapacitásoknak, és szerepe van a fosszilis energiának. Amennyiben azok az iparági jóslatok, amelyeket önök a zöldenergia kapcsán emlegetnek, valóra válnak, akkor nem történik más, mint Magyarországnak jelentős mértékben sikerül majd csökkenteni a földgázfüggőségét, amely részben hozzájárul ma Magyarországon az elektromos áram termeléséhez. És az sem igaz, hogy az Európai Unió kizárólagosan a zö ldenergia irányába menne; tesz erre vonatkozó lépéseket, azonban az árérték arányt nagyon fontos figyelembe venni. Azt gondolom, hogy a mindenkori magyar kormányzat egyik legfontosabb szempontja az kell hogy legyen, hogy kiszámítható, elfogadható árú és m egfelelő ellátásbiztonságot garantáló energiatermelés jöjjön létre az országban.
