Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
828 szó. A cél az, hogy a Heinekent megleckéztessék, és ehhez eszközként tudták megtalálni ezt a témát. Úgyhogy kár e tekintetben ennél magasztosabb mondatokat mondani. Egyértelmű jogalkotói célról van szó, egyértelmű jogalkotói célkitűzésről, valójában szinte fölösleges is lenne ennél tovább menni. Fogalmam sincs, hogy mi lesz a sorsa ennek a törvényjavaslatnak, s hogy az arra illetékes szervek - hiszen Lázár miniszter úr mondta, hogy egyeztetés kezdődik ebben a témában az Európa i Unió illetékes hatóságaival - ezt miként fogják megítélni, nem tudom, ugyanis ők hiába tudják, hogy erről a jogalkotói szándékról van szó, mégsem kezelhetik így. Ők a leírt törvényszöveghez kötelesek ragaszkodni, itt pedig - még egyszer mondom - nem tudo m, hogy mi lesz, de jogászként rendkívül érdekel. Ettől még a beterjesztés kiváltó oka elfogadhatatlan. Ahogy valamelyik képviselőtársam mondta, valóban diktatúrában szokás ilyet csinálni, amikor úgy avatkozok be piaci viszonyokba, hogy visszaélek a kormán yzati és jogalkotói jogosultságommal, és gyakorlatilag ezt használom fel mintegy - ahogy Burány képviselőtársam mondta - bunkósbotként ebbe a vitában. És ez valóban abba a sorba illik, amit képviselőtársam elmondott. De ne kerüljük meg a szimbolikus ügyet sem! Én azt gondolom, hogy Lázár miniszter úr, bár még egyszer mondom, hogy hangzatos és jó volt az érvelése, ennek ellenére téved és téves úton jár. Ugyanis senki sem mondta azt ki, hogy a politikai véleménynyilvánításhoz való jog erősebb, mint az emberi méltósághoz valójog. Azt mondta a strasbourgi bíróság - és én ezzel egyet is értek , hogy nem lehet minden esetben automatikusan vélelmezni azt, hogy ez a jog erősebb, mint a másik. Egyébként az Alkotmánybíróságnak is a szükségességi és arányossági tesztj e gyakorlatilag erről szól. Ha össze szeretném foglalni, csak annyiban lehet egy alapjogot korlátozni, amennyiben az a másik érvényesülése érdekében feltétlenül szükséges. Ez a szükségesség és arányosság teszt. Ezt alkalmazza egyébként ilyen szempontból a strasbourgi bíróság is. Tehát ők a politikai véleménynyilvánításhoz való jogot erősebbnek kezelik, mint ahogy mi ezt Magyarországon tesszük a magyar alkotmánybírósági és bírósági jogalkalmazásban, de szó sincs arról, hogy ez egy abszolút jog lenne. Éppen e zért azt szembeállítani, hogy a politikai és a kereskedelmi véleménynyilvánítás között vane különbség, és mivel igen, ezért ennek a javaslatnak létjogosultsága van, azért vezet tévútra, mert a politikai véleménynyilvánítást sem tekintik - még egyszer mond om - egy abszolút jognak, és az emberi méltósághoz való jog érdekében nagyon sok esetben korlátozhatónak tekintik. Gondoljanak tisztelt képviselőtársaim arra, hogy a holokauszttagadás esetében hozott elmarasztaló ítéleteket és döntéseket a strasbourgi Embe ri Jogi Bíróság nem változtatja meg. Ott is arról van szó, hogy az emberi méltóságot sértő kijelentés áll szemben, mondjuk, a politikai véleménynyilvánításhoz való joggal, s ott az emberi méltósághoz való jogot erősebbnek találja a strasbourgi székhelyű bí róság, mint a politikai véleménynyilvánításhoz való jogot. Azt gondolom, érdemes egy kicsit távolabb menni ebben a témában. Mert mi is az, amit szeretnénk védeni, mondhatnám úgy is, hogy mi a védendő jogi tárgy? Hát, amiről a miniszter úr is beszélt, és am iről a fölszólalók is beszéltek: az emberi méltóság. Akkor nem az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy sértike az emberi méltóságot vagy nem? Tök mindegy, mivel, milyen úton, milyen módszerrel, sérül vagy nem sérül az emberi méltóság? Ezért mondtam é s állítom azt, hogy egy törvényi tényállásba kéne összefoglalni a gyalázkodó jellegű minden megnyilvánulást, mindegyiket, legyen az verbális, legyen az kézmozdulattal elkövetett, legyen az jelképpel elkövetett. Itt hangsúlyozottan a jelképről beszélek, és nem csak az önkényuralmi jelképről. Gondoltak már arra, emlékeznek a hungarista fogaskerékre a kézen? Pontosan ugyanannyira sértette a zsidó embereket, sőt minden jóérzésű embert, mint a horogkereszt vagy az SSjelvény. És miért? Mert az arra az eszmevilág ra utalt. Holnap meg mást találnak ki ezek a csoportok. És ha majd a Szent Koronát teszik föl a karjukra, akkor azt tiltjuk be? Vagy a fogaskereket tiltjuk be? Ugyanis nem az a lényeg - és itt lyukadok ki a lényeghez , hogy jelképet használok, szavakat mo ndok, kézmozdulatot
