Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
817 kormány nyilatkozatát e gy későbbi vitaszakaszban kívánjuk megtenni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Fónagy államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 15 perces időkeretekben. E lsőként megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nemzeti hitvallásunk rögzíti: tagadjuk a magyar nemzet és polgárai el len a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Magyarország - helyesen , a magyar Alaptörvény nem tesz különbséget a vörös- és a fehérterror között. Meggyőződésünk, hogy a kommunista diktatúra bűnei ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a nemzetiszocialista rémtettek. Éppen ezért a diktatúrák áldozatai emlékének ápolása, megőrzése, kegyeleti joguk megvédése alapvető kötelezettségünk. Szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy az első Orbánkormány még 2000ben határozott arról, hogy április 16a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001ben tartottuk. Szintén 2000ben döntött az Országgyűlés, hogy minden év június 13át szenteljük a ko mmunizmus áldozatainak. A kormány pedig… - éppen most, februárban zárult le a gulágemlékév, amely eseménysorozat a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások szenvedéseire hívta fel a figyelmünket. NyugatEurópa bizonyos fórumain ma még a zonban mintha haláltábor és haláltábor között különbséget tennének, elég csak gondolnunk a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletére, amely kimondta, hogy a vörös csillag sokrétű jelentéstartalommal bír. A vasfüggöny keleti oldalán a vörös csillag szimbólu ma alatt elkövetett bűntettek és embertelenségek szerintünk azonban csak egyféle módon értelmezhetők: elfogadhatatlanok, tűrhetetlenek. Nem véletlen, hogy Litvániában, Lettországban és Csehországban van hasonló büntetőjogi szabályozás tiltott önkényuralmi jelképek használatára vonatkozóan, mint nálunk. (18.30) Természetesen Magyarország az Európa Tanács tagjaként elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteit, ítélkezési gyakorlatát pedig itt a törvényhozás során kell figyelembe v ennünk, amit az előttünk fekvő T/14441. számon benyújtott, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat esetében is megvizsgáltunk. Hozzáteszem, hogy a Vajnaiügy után hozott, sokat hivatkozott alkotmánybírósági határozat is elismerte, hogy az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi fenyegetettsége, az emberi méltóság, valamint az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelme indokol t lehet. A testület az akkor hatályos Btk. tényállását azonban úgy ítélte meg, hogy túl tág, nem kellően világosan és körülhatároltan határozta meg a büntetendő magatartások körét. Szeretném ugyanakkor azt is leszögezni, hogy jelen törvényjavaslatban nem a véleménynyilvánítás korlátozásának klasszikus esetéről van szó. A javaslat egyértelmű célja, hogy általános, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát tiltó szabályrendszer kerüljön felállításra Magyarországon. Ahogy az általános indokolás is fogalmaz, az önkényuralmi jelképeknek a kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben konkurálhatna az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdekkel. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Meggyőződésünk, hogy történelmi tapasztalok okán és az áldozatok védelme érdekében sem vagyunk kötelesek tűrni, hogy mindennapjaink része legyen olyan szimbólum, ami bármelyik
