Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS
815 kalapáccsal, sarlóval, csillaggal és mindennel, ami a d íszítés köré járt - szerette volna ezt forgalomba hozni, és az Európai Bíróság arra hivatkozással tiltotta meg ezt a védjegyhasználatot, hogy ez például Magyarország - az ítéletben szó szerint említve van - és Lettország, az ott élő emberek érzékenységét, emberi méltóságát, az áldozatok emberi méltóságát sértheti. Ezért jutottunk arra az elhatározásra a magyar és nemzetközi jogeseteket alaposan tanulmányozva, hogy javaslatot teszünk a tisztelt Országgyűlésnek arra, hogy az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását tiltsa be. (18.20) Magyarul: tilos Magyarországon horogkeresztet, SSjelvényt, nyilaskeresztet, sarlókalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképeket - továbbiakban: önkényuralmi jelkép - haszonszerzés céljából felhasz nálni, megjeleníteni, vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni. Természetesen a javaslatunk méltányos és arányos, hiszen nem vonatkozik az oktatásra, az ismeretterjesztésre és a képzőművészetre, és természetesen a kormányna k méltánylást érdemlő magánérdek esetén van lehetősége ez alól a szabály alól felmentést adni, például kereskedelmitelevízióközvetítések, mint ahogy ezt az indokolás is tartalmazza. Igen tisztelt Országgyűlés! A politikaierkölcsi megfontolások okán és a nemzeti érdekvédelem okán azt kérem tehát az Országgyűléstől, hogy a korábbi döntéseit megtartva, a magyar Alkotmánybíróság vonatkozó két határozatának figyelembevétele mellett, az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének figyelembevétele mellett, valamint az európai bírói gyakorlatot figyelembe véve mérlegelje annak a lehetőségét, hogy a politikai véleménynyilvánításhoz fűződő jogot és a kereskedelmi szólásszabadság jogát külön szabályozza. Azt javaslom, hogy tartsuk tiszteletben a politikai véleménynyilvá nításhoz való jogot, azt ne korlátozzuk semmilyen formában. Ellenben a kereskedelmi szólásszabadságot korlátozzuk, magyarul: a kereskedelemben önkényuralmi jelképek használatát ne engedélyezzük, mert ez nyilvánvalóan sértheti mások emberi méltóságát. Ez te rmészetesen egy olyan jogalkotói kísérlet, amely nyilvánvalóan majd különböző fórumokhoz kerül. Először is notifikációs kötelezettsége van az Európai Bizottságnál a jogalkotónak, amely megkezdődött. Ez egy három hónapos folyamat, tehát egyeztetésre, mérleg elésre és végiggondolásra bőven van idő, de én azt gondolom - és az általam megkérdezett jogászok is azt gondolják , hogy van lehetőség arra, hogy különbséget tegyünk a két jog: a politikai véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog és a kereskedelmi sz ólásszabadság joga között. Míg a politikai véleménynyilvánítás szabadsága abszolút és korlátozhatatlan egy modern demokráciában - és Magyarországon különösképpen az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján , addig a kereskedelmi szólásszabadság igenis sérth eti emberek méltóságát, és sértheti a meggyőződését, sértheti az érzéseit és érzelmeit. És ezt próbáljuk korlátozni. Természetesen nehéz azt megbecsülni, hogy ennek milyen társadalmi hatásai vannak, mert itt számos jelkép szóba jöhet, és jelképhasználat is szóba jöhet. Mindig a Heinekent hozzák szóba, nyilvánvaló az indokolás felvezetésében is, nem cáfoltam ezt a hivatkozást, hiszen védjegyügyre védjegyüggyel kell válaszolni, de azt azért megjegyzem, hogy mi semmi mást nem teszünk, mint a Heineken által alk almazott módszert próbáljuk Magyarországon bevezetni. Ugyanis 1951ben a Heinekencsoport önkorlátozó jelleggel vette le a vörös csillagot a heinekenes sörösdobozokról, mondván, hogy a Szovjetunió szimbólumát, az emberi méltósághoz való jog tiszteletben t artása mellett nem használja. Hogyan van az, hogy 40 éven keresztül a kommunizmus áldozatainak és sértettjeinek van joguk az emberi méltóság védelmére a Heineken szerint, most, a rendszerváltozás után 30 évvel Magyarországon pedig nincsen? A ’90es évek el ejéig a Heineken fehér csillaggal jelentette meg ezt a terméket. Én pontosan tudom, hogy lesz ebből európai vita is, lesz ebből brüsszeli vita is, és én annak a megfontolását kérem a képviselőtársaimtól, hogy támogassanak bennünket abban, ami egyébként Eur ópában egyre inkább gyakorlat, hogy az önkényuralmi jelképeket a kereskedelemben próbáljuk
