Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
809 A másik fontos részeleme a törvényjavaslatnak, hogy az építésfelügyelet tehermentesítése érdekében a jókarbantartásra vonatkozó szabályok esetében a továbbiakban a javaslat értelmében a kormányhivatalok járási hivatalai, építésügyi hatóságai fognak eljárni a folyamatban lévő ügyek lezárása után. Amiért az általános vitában én is támogattam ezt a törvényjavaslatot, az döntően az - ahogy a felszólalásomban is jeleztem , hogy a választókerületemben is gyakorlati jelentőséggel bírnak azok a településszerkezet alapján vidéki településkategóriának nevezhető - ezt teljesen pozitív értelemben és büszkén mondom - hibák, amelyek a korábbi é vtizedekben elkövetődtek, még valamikor a hetvenesnyolcvanas években, amikor nagy alapterületű, nagyméretű telkekre olyan építési módot választottak, amellyel maradtak még területek, és szerencsére nem azok a megoldások nyertek nagyobb teret, hogy nyeles telekre alakítsák ki, hanem van még lehetőség beépíteni. Vannak olyan települések - az én választókerületemben legalább négyöt ilyen település van: Nagyvenyim, Perkáta, Rácalmás , amelyeknél gyakorlati jelentőséggel bír ez a módosítás. Nem más miatt támo gatjuk ezt a törvényjavaslatot e tekintetben, hanem azért, hogy több generáció lakhatási megoldását, építési megoldását is támogassuk, és ez összecseng azzal, amit a miniszterelnök úr jelzett, hogy 2017 az otthonteremtés éve. Ha e tekintetben is tudunk adn i lehetőségeket a polgárok számára, akkor élni kell ezzel a lehetőséggel. Mindezekre tekintettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Galambos képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az e lőterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Csepreghy Nándor: Most nem.) Jelzi, hogy most nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Sallai R. Benedeknek, aki a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizo ttsága kisebbségi véleményét ismerteti, 3 perces időkeretben. SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Vannak szakmai kérdések, ami kről simán kedélyesen elcseveghetünk, viszont ez a 300 négyzetméter fölötti villaamnesztia, hogy mindenki villát építhessen a budai hegyekben magának engedély nélkül, nyilvánvalóan nem tartozik ebbe a kategóriába, hiszen itt pusztán egy újabb fideszes szél hámosságról van szó, hiszen azt az önök által létrehozott új milliomos, milliárdos, százmilliós vagyonokkal rendelkező közeget, amelyik egyáltalán megteheti magának, hogy új családi házakat építsen 300 négyzetméter fölött, azokat kívánják helyzetbe hozni. Szó nincs arról, hogy idáig ne építhettek volna, de eddig azért néhány szempontot figyelembe kellett venni az építési engedélyezési eljárás során, amit szerintünk továbbra is kellene egy ekkora lakóépületnél, hiszen lehet, hogy ezeknek mind a mikrokörnyeze tre, mind az utcaképre, mind egyéb vonatkozásokban egyértelműen olyan hatásai lehetnek, amelyek mind az épített környezetet, mind a természeti környezetet negatívan befolyásolják. Alapvetően az a véleményünk, hogy a hagyományos engedélyeztetési eljárás nem akadályozta meg még a nagycsaládoknak sem, hogy összeköltözzenek, semmilyen szinten nem volt akadályozó tényező, viszont a 300 négyzetméteres alapterület lehetőségei kinyitják a visszaélésre a lehetőséget. Öt év nagyonnagyon kevés arra, hogy egy eltérő r endeltetést alkalmazzanak egy ilyen jellegű építményre, ennek megfelelően a Fenntartható fejlődés bizottságában is ismertettem azokat a tényeket, amelyek akár a 2016. évi LXXIV. törvénnyel, a településkép védelméről, akár a korábban elfogadott természetvéd elmi jogszabályokkal, akár EUs rendelkezésekkel kapcsolatban egyértelműen a korábbi jogszabályok és erősebb jogszabályok ignorálásához vezethet, tehát felvetheti a jogszerű jogalkotás kérdéseit.
