Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ki fizeti a paksi veszteséget?” címmel - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK:
764 sereghajtó volt abban a tekintetben, hogy itt fizettek legtöbbet egy kilowattóra elektromos áramért. Ma tudja, hol tartunk? A harmadik legolcsóbb európa i uniós állam vagyunk. Ameddig a Paksi Atomerőmű 11 forintos kilowattóránkénti áron tud előállítani elektromos áramot, amit a magyar fogyasztók 36 forintért vásárolnak, addig ott, ahol a német zöldenergiatermelés megfelelő állami szubvenciókkal érintett, egy kilowattóráért a német fogyasztók, német állampolgárok 90 forint/kilowattóra költséget kénytelenek fizetni. A magyar kormány az energiapolitikai kérdéseket szuverenitási kérdésnek tekinti. Ha a paksi jelenlegi blokkok üzemideje lejár, akkor kénytelenek vagyunk megújítani ezt a kapacitást, ellenkező esetben, ha ezt nem tesszük meg, akkor Magyarország még több földgázimportra szorul. Amennyiben azok a várakozások, amiket önök feltételeznek a zöldenergiában, valóban úgy következnek be, amire ma senki nem t ud garanciát vállalni, ahogy önök remélik, akkor sem történik semmi, mert akkor a zöldenergia és a Paksi Atomerőmű fejlesztése azt teszi lehetővé, hogy a magyar állam, a magyar kormány csökkentse a földgázfüggőségét. Mi azt gondoljuk, hogy igenis, Magyaror szágon fontos az atomerőművi kapacitások megtartása, fontos, hogy az, ami Amerikában megtérül és nyereséges, ami Franciaországban megtérül és nyereséges, ami a skandináv országokban megtérül és nyereséges, Magyarországon is tud az lenni. Valóban nem egy pi aci befektető szemszögéből kell megnézni ezt a beruházást, hanem abból a szemszögből, hogy a magyar államnak a magyar adófizetőkkel és a magyar vállalkozásokkal szemben milyen kötelezettségei vannak. Paks a garanciája annak, hogy Magyarországon a rezsicsök kentést fenn tudjuk tartani. Ezért az, aki Paksot támadja, lényegében és végső soron magát a rezsicsökkentést támadja. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Sallai R. Benedek képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Sajnos nem tudom elfogadni, mert néhány tényről van szó. Államtitkár úr fenntartható energiatermelésről beszél. Megkérdezem, hogy hol nyitna uránbányát, és hová hel yezné el a nukleáris hulladékot. Milyen fenntarthatóságról beszél? Azt mondja, hogy a harmadik legolcsóbb energiaár. Kérem, nézze meg azt a mutatót is, hogy a jövedelmekhez viszonyítottan a magyar fogyasztó mennyit költ az energiára, és látni fogja, hogy a harmadik legmagasabb, legrosszabb arányt produkáljuk. Hiszen a jövedelmekhez képest a legtöbbet fordítják a magyar állampolgárok erre az Unióban. És azt mondja, hogy 11 forintba kerül jelen pillanatban az áram. Kérem szépen, önnek nem számítjá k bele a bekerülési költséget, a fejlesztés forrását. Ha így számoljuk, az LMP meg ingyenáramot kínál a magyar választóknak. Nagyon egyszerű. Négymilliárd forintból (sic!) meg lehet csinálni azt, hogy gyakorlatilag a háztartásokra költjük ezt. Önök nem szá molják bele a teljes bekerülési költséget a 11 forintba. Azt nézzék meg, hogy ha a 4000 milliárd forintot elosztják, akkor mennyibe fog kijönni! Ezek a kutatások, csakúgy a Rothschildbankház kutatása, mind az európai uniós, valóban azt mondta, hogy megtér ülő lehet, de abban az esetben, ha több mint kétszeresére emelik a jelenlegi energiaárakat. Ezért nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint hallottuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kér dezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 23 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
