Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
740 és a vonatkozó magyar belső szabályozásnak, és a szabályozás is mind a dublini egyezmény, mind a schengeni egyezmény öss zefüggéseit figyelembe véve született. Tehát Magyarország jogszerűen járt el. Természetesen az ítélet ellen fellebbezni fogunk a Nagykamarához, ahol öttagú bírói testület fogja megvizsgálni ismételten az ügy lefolytatását. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a z Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, ahová ők be kívántak jutni, nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagálla mi hatáskörök gyakorlását. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU parlamenti és tanácsi eljárási irányelv lehetővé teszi, hogy az Unió és egyes tagállamok megalkoss ák azon országok listáját, amelyeket menekültügyi szempontból biztonságos származási, illetve biztonságos harmadik országgá kívánnak minősíteni. Ennek azért van jelentősége, mert ha nem olyan országból érkeznek a bevándorlók, ahol ezt a biztonságos státusz t meg lehet állapítani, akkor valóban érdemben kell menekültügyi kérelmükkel foglalkozni. De a megalkotott jogszabálycsomagban is szerepelt, hogy Magyarország Szerbiát ilyen biztonságos államnak tekinti, amire az elmúlt évek tapasztalatai kellő alapot adna k. Az Unió együttműködik Szerbiával menekültügyi intézményeinek kiépítésében, fejlesztésében, társulási tárgyalásokat folytat. És ugyancsak kihangsúlyoznám azt is, hogy Görögországon keresztül érik el általában Szerbiát ezek a bevándorlók, amely a schengen i övezet tagja, uniós tagállam. Kiemelném azt is, hogy Törökországgal az Unió tagállamai egyezményt kötöttek, amely szerint az illegális bevándorlókat Törökország is visszaveszi. Ha Törökország nem lenne biztonságos országnak tekinthető, akkor nyilván ez a z egyezmény nem születhetett volna meg. Ezért is érthetetlen számunkra, hogy amikor a felállított tranzitzónában várakozó bevándorlók kérelmét elbíráltuk és elutasító határozat született, akkor ezzel Strasbourg érdemben foglalkozott, olyan értelemben, hogy az érintettek eltűnése ellenére a megbízott civil szervezet - illetve inkább azt mondom, ügyfélkutató civil szervezet, mivel folyamatosan keresi ezeket a lehetőségeket, hogy Magyarországot beperelje - képviseletének hatására a tényeket és a jogi környezet et figyelmen kívül hagyva azt a döntést hozta, hogy Magyarország nem biztosította az egyezménynek megfelelően ezeknek a bevándorlóknak a jogait. Nagyon fontos kérdés persze az is, hogy mi számít bevándorlásnak, mi számít menekültkérdésnek. Ugyanis ezek a j ogi fogalmak sincsenek tisztázva ezekben az eljárásokban. Mi élesen elkülönítjük a bevándorlási kérdést és a menekültkérdést, míg NyugatEurópában, Strasbourgban és Brüsszelben gyakorlatilag menekültkérdésként kezelték egészen eddig ezeket az ügyeket. Láth ató, hogy a legutóbbi, határzárral kapcsolatos szabályozás már a Tanácsban nem kapott kritikákat, tehát elfogadják a magyar álláspontot fokozatosan a tagállamok. De ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság vagy netán Strasbourg is hajlandó lenne jogilag értelm ezni a fennálló helyzetet, és ne a korábbi politikai mainstream mentén, a liberális elvek mentén hozná meg a döntéseit, illetve kritikáit. Összességében tehát elmondható, hogy Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy szabályozása megfelel az európai n ormáknak és az emberi jogok tekintetében, és reméljük, hogy a Nagykamara előtt ennek megfelelő döntés fog születni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Volner János úr, a Jobbik frakcióvezetője: „A Jobbik 2018ban bevezeti a földesúradót.” címmel. Parancsoljon! VOLNER JÁNOS ( Jobbik ):
