Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára:
655 nekünk az egyébként eddig mindenütt műszaki hibák sorozatát produkáló kísérleti orosz reaktortípus, hanem az, hogy a bővítési beruházás megtérüle a Paks II.ben termelt áram piaci áron történő eladásából. Ezt a magyar kormány az elmúlt két évben képtelen volt bebizonyítani. A Bizottság megállapította, hogy a projekttel a magyar állam olyan pénzügyi kockázatot vállal, amelyre egy magánbefektető nem lenne hajlandó, mivel a beruházás piaci alapon nem térül me g, ezért a csőd elkerüléséhez az áramárbevételeken túl állami támogatásra is szükség van. A brüsszeli testület ugyanakkor nemcsak az állami támogatás tényét rögzítette, hanem azt is, hogy a tagállamoknak a rossz, soha meg nem térülő üzletekhez is joguk van, azaz ha akarnak, akár olyan atomerőművet is építhetnek, amelyik több pénzt fog elégetni, mint amennyit az eladott áramból valaha viszontlát. Ezt a döntést csak annak van oka ünnepelni, akinek a valódi célja nem az ország áramellátásának biztosítása, hanem 4 ezer milliárd forintnyi közpénz kontrollmentes, átláthatatlan elköltése. Ha a magyar polgárok meghallják azt a mondatot, hogy a paksi bővítésre az olcsó áram miatt van szükség, tudniuk kell, hogy Orbán Viktor kormánya megint a szemükbe hazudik. Az egyetlen, a kormányzat által hivatalosnak elfogadott számítás, a Rothschildtanulmány szerint az új paksi blokkok csak jelentős áramáremelkedés és kiemelkedően magas kihasználtság mellett térülhetnének meg. Mindezt az említett tanulmány megjelenésekor Asz ódi Attila bővítési kormánybiztos is megerősítette. Szerinte 5055 eurós megawatt óránkénti áramár esetén térülhetne meg. Ez azt jelenti, hogy minimum a duplájára kellene emelni a jelenlegi árat. Ennyit arról, hogy mi köze van a bővítésnek az olcsó áramhoz . Az Oroszországtól orosz devizahitelből megvásárolni tervezett veszteséges atomerőműnek egészen máshoz van köze: Magyarország újbóli eladósodásához, aminek a veszélyére szintén az Európai Bizottság felhívta a figyelmet. De van más is, ami miatt a bővítés kapcsán aggódnunk kell. A XXI. században Európában még nem épült atomerőmű a tervezett költségkereteken belül. Nekünk most pedig azt kellene elhinnünk, hogy ez elsőként az orbáni Magyarországon fog sikerülni, ahol a Dagály uszoda a kezdettől az átadásig az ötszörösére drágult, és hetente tovább nő az ára 300400 millió forinttal. (8.30) Maga a paksi bővítés alaphangon 4000 milliárd forintba kerül majd. Csakhogy ebben az árban biztosan nincs benne az atomhulladék tárolásának 1600 milliárdos vagy az áram elsz állításához szükséges új vezetékrendszer 400 milliárdos költsége. Nincsenek benne a kamatok, amelyek miatt majdnem kétszer annyit kell visszafizetnünk az oroszoknak, mint amennyit hitelként felveszünk tőlük, és nincsenek benne azok a többletkiadások sem, a mit az államadósság megugrása miatt kell majd Magyarország hitelezőinek kifizetnie. Vagyis már régóta nem az a kérdés, hogy mennyit profitálunk az évszázad beruházásából, hanem az, hogy túlélie az ország gazdasági csőd nélkül ezt a felelőtlen hazardírozás t. Az állami támogatás, amire a bővítés ügyében Brüsszel rábólintott, azt jelenti: megengedik nekünk, hogy az adóssághegyet az adófizetőkkel fizettesse ki a kormány. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. A kormány nevé ben az elhangzottakra Takács Szabolcs államtitkár úr fog válaszolni. TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön felszólalásával kapcsolatban az alábbiakat szeretném elmondani. A kormány természetesen folyamatosan kommunikálta azt, hogy az orosz reaktorok megbízhatósága magas, és valóban egy magas minőségen tudnak dolgozni. Azt gondolom, az elmúlt 60 év ezt bebizonyította mindannyiunk számára. Tehát efelől nincsen két ségünk.
