Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Hegedűs Lorántné (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „A minimálbér, garantált bérminimum emelését kompenzálja-e az állam az önkormányzati feladatfinanszírozásban?” címmel - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
54 az állam az önkormányzati feladatfinanszírozásban?” címmel. Hegedűs Lorántné képviselő asszonyt illeti a szó. HEGEDŰS LORÁNTNÉ ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem tudom, hogy az államtitkár urak közül ki fog válaszolni, mert a Miniszterelnökséghez nyújtottam be a kérdést. ELNÖK : Cseresnyés Péter államt itkár úr kíván válaszolni. HEGEDŰS LORÁNTNÉ ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! 2016 végén született meg az a megállapodás, amelynek eredményeképpen a minimálbér összege 127 ezer, míg a garantált bérminimum 161 ezer forint lett. Mindez kéts égkívül kedvezően érinti többek között az önkormányzatok hivatalainál dolgozó köztisztviselőket csakúgy, mint a költségvetési intézményeikben dolgozó közalkalmazottakat. Ugyanakkor tudvalévő, hogy ügyintézőként eddig 33 évet kellett dolgozni, hogy valaki t öbbet kereshessen, mint a garantált bérminimum. Na, ez most már 37 év lett. Így a női munkavállalók gyakorlatilag egész életükben, 40 éven át minimális juttatásért dolgoznak, hogy aztán minimális nyugdíjat kapjanak. Úgy gondolom, hogy ez a hazai közigazgat ás siralmas állapotának hű tükre. Tavaly novemberi megállapodás valamicskét enyhít a köztisztviselők és közalkalmazottként dolgozók dolgozói szegénységén, ugyanakkor a törvény szerinti kötelező bérnövekedés jelentős terhet ró az egyes önkormányzatokra. Már csak azért is, mert a kormányzat nagyvonalú gesztusával egy időben elfelejtette a költségvetési törvény 2. mellékletében szereplő működési támogatásokat megfelelő nagyságrendben emelni, illetve a törvény ilyen értelmű módosítását kezdeményezni. Az évek ót a változatlan nagyságú normatívák így most már vajmi kevéssé fedezik a valós költségeket. Tisztelt Államtitkár Úr! A köztisztviselők, közalkalmazottak bére megalázóan alacsony marad minden emelés ellenére is. A Jobbik országszerte kezdeményezte, hogy azon önkormányzatok, amelyek ezt helyiadóemelés nélkül megtehetik, ott saját hatáskörben megemeljék a köztisztviselői alapilletményt. De meggyőződésünk, hogy a közszolgálatban dolgozók bérét jelentősen és az értékállóság biztosításával a költségvetési törvény szintjén kell megemelni a lehető leghamarabb. Ugyanakkor az őket foglalkoztató helyhatóságoknak is segítséget kell nyújtani. Ezért tehát kérdezem, mikor emelik meg végre a közszolgálatban dolgozók bérét, és miként kompenzálja a minimálbér és garantált bérm inimum emelését az állam az önkormányzati feladatfinanszírozásban is. Kérem egyben államtitkár urat, hogy a 1058. kormányhatározatban biztosított 7,5 milliárd forintot meg se említse a válaszában, mert ez a tényleges kiadásnövekedésnek maximum egyötödét fe dezi. Köszönöm, és várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mielőtt megadnám a szót államtitkár úrnak, tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy február 13á n az NGMhez lett az interpelláció benyújtva, csak a pontosság kedvéért. Államtitkár úr, öné a szó. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ígérem, a 7,5 milliárd forintot meg sem fogom említeni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként talán mondhatjuk azt, hogy történelmi jelentőségű bérfejlesztés valósul meg Magyarországon. Ennek köszönhetően nemcsak a magyar polgárok anyagi megbecsülése nő érdemben, hanem a hazai versenyképesség is új lendületet kaphat. A bérintézkedések természetesen a magán- és a közszférát egyaránt érintik, tehát a kormánynak nem volt célja egyes területek kiz árása. Tárcánk előtt is ismert, hogy a bérintézkedések az
