Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Kucsák László (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Hány alagútban tűntek el a metrópénzek? A metródosszié és ami mögötte van.” címmel - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
50 reméljük, hogy ennek eredményeként választ kapunk az eddig még tisztázatlan kérdésekre . Azt talán ezen a ponton fontos tisztázni, hogy a jelenlegi fővárosi vezetést nem terheli felelősség a jelentésben foglalt megállapításokban, hiszen 2010 előtt Tarlós István vezetésével az akkori ellenzék is mindent megtett annak érdekében, hogy ez a beru házás átlátható, transzparens legyen, és a főváros ne lássa kárát. Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen semmi biztosat nem jelenthetünk ki azelőtt, hogy a vizsgálatok hitelt érdemlően bizonyítanák, hogy pontosan mi is történt. De a közvéleménynek joga va n megtudni az igazságot. Ezért kérdezem: hány alagútban tűntek el a metrópénzek? Mivel szembesült a kormány a 2010es kormányváltás után a 4es metró projektjével kapcsolatosan, és minek köszönhető, hogy noha kevés remény volt rá, mégis megépült a metró? ( Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy az OLAFjelentésben szereplő (Az elnök ismét csenget.) , az Unió által visszakövetelhető 59 milliárd forintot minimalizá lja, nem megfeledkezve a büntetőjogi (Az elnök ismét csenget.) és kártérítési aspektusokról? Köszönöm a türelmet. Várom a válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Fónagy János államtitkár úr kíván válaszolni az interpellációra. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az utóbbi években sokan és sokszor feltették a kérdést, ho gy szükség volte egyáltalán Budapesten a 4es metróra. Gyakran kritizálták ezt a beruházást, hogy rendkívül költséges építészeti megoldásokat tartalmaz. Felemlítették, hogy két olyan megállója van, amelyek között mindössze 378 méter a távolság. Felvetődöt t az, hogy 2007ben miért egy 10 éves megvalósíthatósági tanulmány alapján kezdtek a munkákhoz. A metródossziéból, amelyre ön interpellációjában utalt, azonban ennél keményebb és számszerűbb kérdések vetődnek fel. Az OLAFjelentésből látszik, hogy nemcsak az EUs pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül folyósított forrásoknál is. A nyilvánosságra hozott iratok alapján egyértelmű, hogy a felelősség a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnaikormányokat és a Demszky Gáborféle MSZPSZDSZes fővárosi vezetést terhelik. Az elmúlt héten egyébként mindnyájuknak lett volna lehetősége, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága előtt tisztázzák szerepüket és személyüket, azonban ezzel a lehetőséggel sajnálatos módon nem éltek. Az OLAFjelentésben ré szletezett, bűntett alapos gyanújára okot adó cselekményeket jelenleg a nyomozó hatóság vizsgálja. A rendelkezésre álló adatok szerint - interpellációjában felvetette azt a kérdést, hogy hol határolható el a 2010es váltásnál a felelősség. A jelentés egy a lkalmat említ 2010 után. A 2010 után átvizsgált dokumentumok tapasztalai alapján a kormány és Budapest főpolgármestere azzal szembesült, hogy vagy leállítják a félkész beruházást, ezzel vállalva, hogy a kivitelezést végző vállalkozók szerződéseik alapján f első korlátot nem ismerő kártérítési igényeket nyújtanak be, vagy megpróbálják ezeket szerződésmódosításokkal minimalizálni. A főváros és a kormány ezt az utat választotta, és jelentős megtakarítást tudott elérni: az akkor még több mint 450 milliárdos prog nosztizált beruházási összköltséget 400 milliárd forint közelébe csökkentette. A nagyobb összeget kitevő, bűncselekmény gyanúját felvető ügyeken kívül az OLAFjelentésben foglalt megállapítások zömmel közbeszerzési szabálysértésekre vonatkoznak, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal szemben vitathat, meggyőződésem szerint esetenként vitatnia is kell. Ha bebizonyosik, hogy valamely ügyben ténylegesen bűncselekményt követtek el, akkor a Magyarország és a főváros költségvetését ért kár miatt az azt okozó s zemélyeknek és gazdasági
