Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 27. hétfő (202. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
402 viszont elvárunk és elvárnak a szőlészek, az az, hogy ez a bizonytalanság megszűnjön mind az aktuális problémában, mind egyébként az évről évre visszatérő hasonló esetekben. Az érintett cég egyébként 1,3 millió euró érték ben kapott fejlesztésekre európai uniós forrást, így az biztosan nem áll meg, hogy ne lenne versenyképes az üzem. A szőlészek elmondták, hogy a 2016ban beszállított szőlőnek egy részét még egyáltalán nem fizették ki, sőt volt olyan, aki még egy forintot s em kapott meg belőle, miközben legalább már az első részleteknek december 15ig be kellett volna érkezniük. Garanciát várnának a szőlészek és mi is arra vonatkozóan, hogy a beszállított szőlő után megkapják azt az árat, amiben megállapodtak. Ugyan ez sem f edezi egyébként a költségeiket, ezt is el kell mondani, ez is évről évre visszatérő probléma, hogy sokszor önköltségi ár alatt kénytelenek a saját maguk által megtermelt szőlőtől megszabadulni az érintettek. Tehát a beszállítók kifizetését mindenképpen elv árnánk, és erre garanciákat kérünk. Ami azonban továbbmutat és a jövőre vonatkozóan nagyon fontos: nem szeretnék azt megélni még egyszer sem az Alföldön, sem máshol, hogy ha egy ilyen modern, felújított kapacitás tönkremegy, és ne adj’ isten, mondjuk, csőd eljárás lesz a vége, akkor azt láthassuk majd, hogy fillérekért széthordják az adott üzemet. Igenis, ilyenkor az államnak közbe kell avatkoznia, erre európai uniós lehetőségek vannak, tehát a tagságunk megléte mellett is igenis vannak erre módok, lehetőség ek, hogy az állam átvegye az ilyen módon csődbe ment pincét, jelen esetben biztosítsa ezzel azt, hogy be lehessen továbbra is szállítani a szőlőt, és igenis juttassa a környékbeli szőlőtermelők tulajdonába ezt az üzemet részarányosan, hiszen ez lehet egy o lyan fenntartható, hosszú távú megoldás, ami biztosítja azt, hogy maga a szőlőtermelő is érdekelt legyen abban, hogy tisztességes áron és tisztességes minőségben megtermelje a szőlőt, és ugyanúgy a felvásárló is érdekelt abban, hogy ezt az árat kifizesse i dőben. Csak ez a modell lehet egyébként a NyugatEurópából átvett modellek közül az, ami itt ezen esetben is életképes, fenntartható, és amit a Jobbik is el tudna fogadni. Csak ilyen megoldások mellett képzelhető el az, hogy ne néhány szerencsejátékos kény ekedvén múljon az, hogy az illetők megkapjáke a beszállított szőlőért a tisztességes árat. Természetesen a mostani eset felett nem török pálcát, nem tudhatjuk még, hogy mi van konkrétan a büntetőeljárás mögött, de az biztos, hogy a szőlészek nem kapták m eg a számukra jogosan járt, járandó bevételt a szőlőjük után. Az is agyrém egyébként, hogy Magyarországon még mindig három hónap után fizetnek csak a megtermelt gyümölcsért az érintetteknek, és azt is tudjuk, hogy a Nébihnek lehetősége lenne az olasz pancs olmány kiszűrésére, mind technológiailag fel van készülve erre a Nébih, mind pedig a jogszabályok tekintetében is. Egész egyszerűen azt tapasztaljuk, hogy néhány kormányközeli cég bármit megtehet, bármennyi hamisított bort behozhat, annak nincsen következm énye. Ezekre a felvetésekre várunk érdemi választ. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Képviselő Úr! Több kérdést hozott fel, amelyeknek a kiindulópontja Kecel és egy keceli borászati cég bedőlése. Nekünk is, a kormánynak is van tudomása arról, hogy egy jelentős felvásárlási tevékenységet végző vállalkozás ellen rendőrségi eljárás van folyamatban, vezetői ott vannak, ahol vannak, a cég tevékenységét felfüggesztették. Ha a cég gazdaságilag tönkremegy, a képviselő úr bizonyára jól ismeri a felszámolás szabályait, megvan a kielégítési sorrend. Bármennyire is tragikus, nyilván ez erre a helyzetre is vonatkozik. Azonban a képviselő úr szóba hozta az állam lehetséges szerepét erre. A kormány 2010 óta számos intézkedést hozott a szőlőtermelők helyzetének javítására. Ez vonatkozik akár a tavaszi fagykárok rendezésére és a kárenyhítési alap működésére; említette a képviselő úr is a bejövő silány minőségű importborok negatív hatását és az ennek ellensúlyozására tett jelentős kormányzati
