Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3926 VÁGÓ SEBESTYÉN ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol Gyüre Csaba elkezdte, illetve kiegészíteném néhány dologgal. Először is megerősíteném azt, amit ő is mondott már, hogy szavakban nagyon tudják hirdetn i azt, hogy mennyire ellenálló és forradalmi kormány Brüsszellel szemben a jelenlegi és az előző kormány is, azt láttuk is, hogy nagyon sok esetben, csipcsup ügyekben rá tudnak csapni az asztalra, meg tudják mutatni, hogy milyen kemények, amikor meg ehhez hasonló kötelezettségszegési eljárásokat találunk, aminél látjuk, józan ésszel átgondolva látjuk azt, hogy a földtől és a valóságtól teljesen elrugaszkodott, a brüsszeli liberális agytrösztök kitalálták, hogy mi is az a szegregáció, és hogyan kell ezt vég rehajtani, hogy a kisebbségi jogok ne sérüljenek, csak - mint mondtam - ez abszolút elrugaszkodik a valóságtól. Sokan mondták már azt, hogy sok terepe lehet annak, hogy spontán szegregáció alakul ki, lehetnek akár komplett települések - KeletMagyarországo n, ÉszakkeletMagyarországon sok ilyet találunk , amelyeket egy etnikai kisebbség alkot, ott elég nehéz megvalósítani az olyan oktatást, hogy ne csak akár a cigány kisebbség gyermekei járjanak abba az iskolába. De ez egyébként megfigyelhető nagyvárosokban is, akár Tatabányán is találunk olyan iskolát, ahova kizárólag cigány származású gyerekek járnak, ugyanis a környéken csak cigány származású lakosság van, egy szegregátum kellős közepén lévő iskoláról beszélünk. Tehát a valóság, illetve a földhöz ragadt g ondolkodás is azt mondja, hogy egy ilyen kötelezettségszegési eljárással szembe kell menni. Egyrészt a valóság szempontjából, másrészről egyébként akár szakmai szempontból is meg lehet támadni egy ilyen intézkedé st, mert sok esetben nem ördögtől való dolog a szegregált oktatás, és lehetnek olyan élethelyzetek, főleg egyébként az általam is meg mások által is említett szegregátumokban, ahol egy jól megtervezett, jól felépített, jó módszertannal rendelkező szegregál t oktatás, akár egy etnikai kisebbségre, akár egy nemzeti kisebbségre specializálódottan kialakított oktatás és módszertan lehet az, ami igazán szolgálhatná az integrációt, igazán szolgálhatná a felemelkedést (Dr. Gyüre Csaba: Így van!) , és igazán szolgálh atná azt, hogy az ezen a szegregált oktatáson túllépve a felsőbb iskolákban, oktatásban is részt vehessenek, akár egyetemi végzettséget is szerezhessenek, és így társadalmilag is integrálódhassanak. Úgyhogy úgy gondolom, hogy itt az ideje, ez nem egy csipcsup ügy, ez egy fontos ügy, itt kéne az asztalra csapni, és itt kéne kiharcolni azokat a jogokat, amelyek igenis a Magyarországon élő akár nemzeti, akár etnikai kisebbségek igazi felemelkedését és igazi integrációját szolgálnák. Köszönöm, hogy meghallgatt ak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Vágó Sebestyén képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Völner Pál államtitkár úrnak. DR. VÖLNER PÁL i gazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez az előttünk lévő javaslat egy tisztán szakmai javaslat. Van egy nemzetközi jogi környezet, amelyet vállaltunk és be kell tartanunk. Ha találunk arra jogi megoldást, hogy a vi ták számát csökkentsük Brüsszellel, az nyilvánvaló, hogy nem célunk, hogy egyre több konfliktushelyzet legyen. Tehát egy tipikus példája ez a javaslat annak, hogy a kormány, amikor Brüsszel megállításáról beszél, akkor nemzeti sorskérdések tekintetében adj a ezt (Vágó Sebestyén: Miért, ez nem az?! - Dr. Gyüre Csaba: Mint a bírák nyugdíjazása!? - Vágó Sebestyén: Meg a médiatörvény!) feladatul magunknak, ugyanis itt a migráció kérdésében, például az alaptörvénymódosításnál jobbikos képviselőtársaink nem tekint ették ennyire feladatnak Brüsszel megállítását. Az Unió egy olyan közösség, amelyhez továbbra is tartozni akarunk, tehát hogyha együtt tudunk működni, ha találunk olyan megoldásokat, olyan kompromisszumokat, amelyek mentén ez működik, ez a példa is bizonyí tja, hogy akkor a szakmai érvek mentén tudunk olyan megállapodásra jutni,
