Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3910 DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház megtárgyalta a törvényjavaslatot, amely a büntetőeljárást új alapokra helye zve, a tisztességes eljárás követelményének feltétlen tiszteletben tartása mellett egy észszerű, igazságos, a lehetőségekhez képest hatékony és gyors büntetőeljárás jogi kereteit teremti meg. Számos olyan újítás, előremutató megoldás található benne, amely megfelel ezeknek a céloknak. Ezt igazolja az is, hogy a lefolytatott vita során a kormánypártok mellett az ellenzéki pártok is felismerték és támogatták a törvényjavaslat szakmai törekvéseit. A körvonalazódó új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat szak mai jellegét nemcsak a politikai pártok, hanem a hivatásrendek és a civil szervezetek is értékelték. Az MSZP és a Jobbik is támogathatónak minősítette azt az irányt, amit a törvényjavaslat képvisel. A Magyar Ügyvédi Kamara már a közigazgatási egyeztetésen hangsúlyozta, hogy egyetértenek a büntetőeljárási reform főbb irányaiként megjelölt szempontokkal. Kiemelést érdemel, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara javaslata volt az alapja a védői kirendelés új rendszerének. Az Országos Bírósági Hivatal meglátása szerint a z új büntetőeljárási törvényjavaslat egy korszerű, hatékony, az Alaptörvényben foglaltaknak, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségnek is megfelelő büntetőeljárás alapjait rakta le. A Legfőbb Ügyészség a közigazgatási egyeztetéstől kezd ve számos érdemi javaslattal járult hozzá az új büntetőeljárási szabályok kidolgozásához. Az alapvető jogok biztosa annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezet a büntetőeljárás jogi szabályozását kétséget kizáróan egy progresszív, a nemzetközi és az európai uniós elvárásokhoz nagymértékben közelítő rendszerben igyekszik kialakítani. Az általános érvénnyel megfogalmazott véleményeken túl az is elmondható, hogy a törvényjavaslat egyes részleteiben is támogatottságot szerzett. Itt érdemes kiemelni, hogy a társadalmi egyeztetés során civil szervezetek üdvözölték az új büntetőeljárási törvényt, kiemelkedően fontos, pozitív újításának tartották, hogy a védő személyének kiválasztása elkülönül az eljárást folytató hatóságtól. Meglátásuk szerint az európai uni ós joganyagnak megfelelő fontos változás, hogy az ügyiratok megismerését főszabályként a teljes megismerés elve váltja fel, és üdvözölték az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás osztott rendszerét, valamint az egyszerűsített kár talanítási eljárást. Pozitívumként értékelték, hogy lehetőség lesz a telekommunikációs eszköz alkalmazására az eljárás bármely szakaszában. Jelentős előrelépésként értékelték a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás nevelési céljának erősítését. Szintén támoga tták a különleges bánásmódot igénylő személyeket érintő új szabályozást. Fontos előrelépésként értékelték, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a titkos információgyűjtésre, és ezáltal teljessé teszi ebben a körben a bírói és az ügyészi kontrollt. T isztelt Ház! A közigazgatási egyeztetéstől kezdve az ötpárti egyeztetésen át, egészen az országgyűlési bizottságok munkájával bezárólag érzékelhető volt, hogy a pártok konstruktívan álltak hozzá a jogalkotási munkához, és érdemi javaslatokkal segítették a törvényalkotás folyamatát. Ezt ezúton is szeretném megköszönni. A vita során a kormány pozitívan állt hozzá minden olyan javaslathoz, amely az alapok megbontása nélkül célozta a javaslat tökéletesítését. Ki kívánom emelni, hogy több olyan egyéni képviselői indítvány is volt, amelyek alapvető céljával egyetértettünk, s amelyek konkrét megoldását kissé kiigazítva a kormány kezdeményezésére törvényalkotási bizottsági módosító javaslat formájában válhattak az új kódex részévé. Ilyen például az MSZP javaslata, a mely biztosítja, hogy a nyomozási bíró a letartóztatás kérdésében való döntéshez bármely olyan adatot megismerhessen, ami a gyanút megalapozza, vagy a kényszerintézkedés különös feltételeinek vizsgálatához egyébként szükséges. Ez tehát támogatja, hogy a ny omozási bíró megalapozottabb döntést hozhasson.
