Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3835 Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nehéz az év legfontosabb törvényjavaslatáról ilyen rövid időkeretben érdemben megosztani minden fontos ész revételünket, megkíséreltük már ezt az általános vita szakaszában. Az államtitkár úr felvetésére, miszerint adott esetben a rendkívüli tartalék vagy tartalékalapok terhének a többszörösét is elköltenék módosító javaslatokkal az ellenzéki frakciók, muszáj e gykét megjegyzést tennem, muszáj reagálnom erre. Az államtitkár úr tökéletesen érti ezt a szakmát és ezt a szakágat, nagyon jól tudja, hogy a több száz ellenzéki módosító javaslat közül nagyon sok egymás alternatívája, tehát az egyik megvalósulása esetén nincs feltétlenül szükség a másik megvalósítására. Éppen ezért a számok egyszerű egymás mellé tétele nem ad hű képet arról, hogy milyen rendszerszintű változások, pozitív változások indulnának el a magyar gazdaságon belül, hogyha legalább a jobbító, értelm es módosítók egy részét megfogadták volna. De nekem ne mondja azt, hogy több mint ezer ellenzéki módosító javaslat (Dr. Vas Imre: Nem volt ilyen ellenzéki!) mellett öt darab fideszes módosító volt az, amely méltó arra, hogy szakmailag, tartalmilag, formájá t tekintve befogadásra találjon. Én ezért inkább felvetnék egykét olyan konkrét módosító javaslathoz csatlakozó problémát, amely egész egyszerűen megválaszolatlanul maradt ön által is, aki a költségvetési szakma tekintetében azért elismert tekintélynek sz ámít. El kell hogy mondjuk, hogy ha csak az otthonteremtésre vonatkozó módosító javaslatunkat szemléli az államtitkár úr vagy bárki más, önök egész egyszerűen nem képesek tipikus, egyszerű magyar emberek tipikus, létező problémáira válaszokat adni. Amikor tehát már az általános vita szakaszában is otthonteremtési, bérlakásépítési, konkrét tényekkel, számokkal ellátott kérdésekre annyit reagáltak, hogy ott a CSOK, ott van a CSOKnak az a kedvezményrendszere, amit jelesül csak a felső középosztályhoz tartozók vagy annál szerencsésebb helyzetben lévők tudnak igénybe venni, akkor ismertettük önökkel, hogy miért hiányos ez a képlet, mert az is tapasztalható, és a banki szférát egy kicsit is ismerők tudják, látják, hogy ha valaki nem keres legalább 350 ezer forint nettót vagy afölött egy kicsivel, akkor lényegében a CSOK teljes kedvezménytömegének az igénybevételére nincsen esélye, hisz valamilyen kifogással megtagadják tőle a szerződéskötést. Mi a tipikus magyar rögvalóság problémáira szeretnénk reagálni, arra a l akhatási válságra, államtitkár úr, ami a magyar emberek többségét, tehát nem a CSOK teljes tömegét igénybe venni tudókat érinti. Nyilván tudja ön is, hogy a gyermeket nevelő magyar emberek 51 százaléka létminimum alatt élő családban neveli a gyermekét, eze n családok esetében jelentkezik az a lakhatási szegénység - nagyon nehéz ezekkel a számokkal vitatkozni , az ő esetükben jelentkezik az a nehézség, hogy nemhogy CSOKot igénybe venni nem tudnak, egész egyszerűen albérleti díjakkal küzdenek, emiatt a rezsi hátralékuk is folyamatosan gyűlik, egy olyan hitelcsapdába kerülnek, ahol az egyik törlesztési kényszer váltja a másikat. Ennek egyenes eredménye két dolog: egyrészt egy állandó hitelfelvételi kényszer, amely ellehetetleníti ezeket a családokat, másrészt p edig egy olyan katasztrofális folyamat, amely az úgynevezett devizahitelezésben csúcsosodott ki, családok ezreinek, tízezreinek a kilakoltatása. Eközben, olvassuk a hírekben mindannyian, 550 ezer üres ingatlan áll ma Magyarországon, nyilván három tulajdoni lábon. Magántulajdonhoz senki nem akar nyúlni, aki épeszű, de azért itt állami és önkormányzati tulajdon is található, és nem látjuk azt, hogy a kormányzat egyáltalán megvizsgálná annak a lehetőségét, hogy ebből az ingatlantömegből ha csak 10 százalék has znosítható, már tudnánk enyhíteni a bérlakásokat érintő kínálati szűkösségen. Hiszen mi - önökkel ellentétben - nemcsak a saját tulajdonú ingatlan megszerzését kívánjuk támogatni, ennek a támogatási formáit nem kell teljesen leépíteni, de látjuk azt az elk épesztő bérlakásínséget, amit egy bérlakásépítési, otthonteremtési programmal lehet megoldani. Mindehhez megvan a költségvetésben a forrástömeg, és nem kaptunk értelmes érvet azt illetően, hogy miért söprik le az ezt illető módosító javaslatunkat.
