Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
3819 költségvetésre is kihatással lévő kormányhatározatok, majd meglátjuk, hogy az NGM miket kap feladatul, hogy mely feladatokat kell majd neki megoldania, nyilvánv alóan a parlament többségének a jóváhagyása nélkül vagy éppen az utólagos jóváhagyásával kell majd ezt megcsinálnia. De az idei mégis még az utolsó ilyen év, amikor be kell ide hozni a költségvetés módosítását, és muszáj, hogy a kormány saját magának mozgá steret teremtsen. Ilyenkor persze mindig elgondolkodunk azon, hogy miért. Tavaly elmondták, hogy arra kell, hogy a határvédelemre, a kerítésnek a megépítésére, a rendőrséggel kapcsolatos többletkiadásokra kellett fordítani összeget; tették ezt ugyanazok a politikusok, akik előtte nyáron nem támogatták a Magyar Szocialista Pártnak azt a költségvetési módosító javaslatát, amely 60 milliárd forintot adott volna a rendőrségnek és a katonaságnak a megerősítésére, majd utána visszahozták szeptemberben a saját jav aslatukat, de nem címkézve (Gúr Nándor közbeszól.) , rendkívüli kormányzati intézkedésként hozták ide vissza. Akkor is azért nem támogattuk, mert önökkel már sokkal több a tapasztalatunk, mint amennyi illúziónk maradt, akkor is attól féltünk, hogy majd megi nt vizes vb lesz belőle, meg olimpiai felkészülés lesz belőle, meg nem tudom én, micsoda lesz belőle (Közbeszólás az MSZP soraiból.) , csak nem azokra a közösségi célokra fordítják, amelyeket mi magunk is helyesnek találnánk, lássuk be, amit az önök padsora iban ülő nagyon sok képviselő is helyesnek találna, hogyha nem kötné őt ennyire a frakciófegyelem. 5 milliárddal több lesz kommunikációra. Mi ezerszer elmondtuk: sem stadionban, sem kommunikációban nem gyógyult még meg senki. 5 milliárd forintból fel lehet ne újítani egy budapesti kórházat. Miért nem erre jutott, tisztelt képviselőtársaim? Miért plakátra fog megint jutni? Miért nem arra jut, hogy egy budapesti kórházat, egykét vidéki kórházat felújítsanak, hogy ott normálisabb körülmények között lehessen gy ógyulni, gyógyítani, embereket ellátni? Hiába mondják azt, hogy mert arra ennyi meg annyi jutott, kérem szépen, juthatna 5 milliárd forinttal több is. Ez az önök koncepciója: Magyarországon az oktatásnak meg az egészségügynek nincs minisztériuma, a környez etvédelemnek nincs minisztériuma, de a kommunikációnak, annak van minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda 27 milliárdos költségvetésével… - csak hogy mindenki értse: ez egy magyarországi középvárosnak nagyjából a tízéves költségvetése, amit a Rogánf éle minisztérium egy év alatt szétfröcskölt plakátokra. Látjuk itt a beruházáselőkészítéseket, ezeket tavaly is láttuk, és azt is láttuk, hogy mi lett belőle: nagyjából semmi. Elfolyik a pénz, elfolyik a pénz olyan embereknek a zsebébe, akik ebből piszkos ul jól élnek, és a magyaroknak meg, én úgy gondolom, főleg hogyha lejönnek majd a Délvidékre, akkor ott meg is nézhetik esetleg, a magyaroknak meg egyre kevesebb jut ezekből a pénzekből, plakátból meg már elég sok jutott nekik, úgyhogy köszönik szépen, nem kérnek többet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szűcs Lajos képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Megadom a szót. DR. SZŰCS LAJOS ( Fidesz ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szakács képviselő úr, természetesen nem biztos, hogy kell hogy zavarja a tényeknek a sora, de azért azt mindenképpen közölni kell és le kell szögezni ebben a vitaszakaszban, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy az ál lami költségvetés, a 2017. évi költségvetés önmagában is megállt a lábán, nem azért kell módosítani, amiért az önök idejében kellett, mert körülbelül egy napot élt meg az év végén elfogadott törvényjavaslatuk, mondjuk, a 2008. vagy a 2009. évben, amikor az onnal az évközi módosítások elsősorban megszorításokat jelentettek, azt jelentették, hogy valamire még mindig kevesebb jutott. Emlékezzenek a visszavonásokra, 35 százalékos intézményi megszorításokra és azokra az önkormányzati elvonásokra, amelyek követke zményeként például az önök idejében a szegedi önkormányzat 27 milliárd forintnyi hiányt tudott felmutatni. Ha ez nem így lett volna, akkor valószínűleg nem tudna