Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
3777 Jó napot kívánok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány márciusban nemzeti konzultációt indított, a konzultáció lezárult, ez volt az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció. Azért kértem szót, hogy a nemzeti konzultáció eredményeiről és annak következményeiről be számoljak önök előtt. Mi, akik európai polgári alapokon állunk, hiszünk abban, hogy az emberek a mi kultúrkörünkben rendelkeznek azzal az ítélőképességgel, amely fontos kérdések megértéséhez, mérlegeléséhez és eldöntéséhez szükséges. Ez a feltételezés és h it szükséges, sőt elengedhetetlen alap, amire demokráciát lehet és szabad építeni. Egy nemzet csak akkor építheti jövőjét a demokrácia rendszerére, ha hisz a saját polgárai józanságában és felelősségérzetében. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.) Mi, polgári, nemzeti és kereszténydemokraták ezért vezettük be a nemzeti konzultáció módszerét és intézményét. Jó gyakorlat ez, mert esélyt ad, hogy az emberek ne csak négyévente egyszer, a választásokon mondhassák el a véleményüket. 2010 óta fontos és sarkalatos kérdé sekben időről időre kikértük a magyarok véleményét. A célunkat sohasem titkoltuk, egyetértési pontokat akartunk kialakítani; olyan egyetértési pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek, a választott parlamentjük és a kormányuk közös akarattal csel ekedhessenek. Meggyőződésem, hogy Magyarország mai eredményeinek ez a fundamentuma. Ezért sikerült kimenteni hazánkat a pénzügyi katasztrófából. Ezért sikerült megfékezni az árakat. Ezért sikerült százezreknek munkát adni. Ezért sikerült emelni a béreket. És ezért sikerült megindítani Magyarországot a gazdasági fejlődés ösvényén. Azt nem állítom, hogy az egyetértés valaha is százszázalékos, azaz teljes lehet. Ez szabad társadalomban aligha képzelhető el. De azt állíthatom (Közbeszólás az MSZP soraiból.) , ho gy lehet olyan többségű és erejű (Dr. Bárándy Gergely: Szerintem nem Magyarországról beszél.) , ami felhatalmaz bennünket arra, hogy nemzeti álláspontnak, vagyis a magyar nemzet és nép álláspontjának tekinthessük. Azt tudjuk, hogy a felszín mindennap zajos, fecsegő és vitatkozó. És azt is tudjuk, hogy a komoly dolgok a mélyben szoktak formálódni, lassan és megfontoltan. És a mélyben, tisztelt Ház, az elmúlt évek alatt ki is formálódott egy új egység, egy új nemzeti egység, egy szellemi, politikai és akcióegy ség; egy gondolat, ami politikai programmá vált, és ami, ha szükséges, közös cselekvésre sarkall bennünket. Ez a gondolat egységbe fogja a magyarokat, és ennek a programnak és cselekvésnek a magyar kormányt állítja az élére. Ez a gondolat így hangzik: mi m agyar Magyarországot és európai Európát akarunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jelenleg olyan időket élünk, amikor Európában a hatalmat alanyi jogon magáénak tekintő fő áramlatú, fő sodratú politikai osztály a választópolgárok megkérdezését populizmusnak bél yegzi. Mi, magyarok ezen még ma is újra és újra meglepődünk. Mi Kossuth Lajos örökségén nőttünk föl (Moraj az MSZP soraiban. - Bangóné Borbély Ildikó: Jaj, istenem!) , és azt hittük, ez egy érvényes örökség a vasfüggöny másik oldalán is; idézem Kossuth Lajo st: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett.” Fájdalmas tanulság, hogy Brüsszelben ez kiment a divatból. Tisztelt Ház! 2010 óta öt alkalommal kezdeményeztünk konzultációt. A tények azt mutatják, hogy az emberek egyre i nkább érdeklődnek a közügyek iránt. Van véleményük, hangot is adnak neki. Tanulságos, hasznos és előnyös (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.) , hogy egy nemzet és választott kormánya ennyire egy húron pendül. A nemzeti konzultációk sorát 2011ben kezdtük, az új Alaptörvényről szólóval, ezt követte a szociális konzultáció, majd 2012ben a gazdasági konzultáció. 2015ben a bevándorlásról kérdeztük a választópolgárokat, idén pedig Brüsszelről. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Emlékeztetésképpen és okulásul ideidézem, mi lyen ügyekben döntöttünk eddig együtt a magyar emberekkel. Az új alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében a kérdőívet visszaküldő állampolgárok kiálltak amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Ma ez az alapelv az Alaptörvény legerősebb pillére. A szociális konzultáció keretében a véleményt nyilvánító polgárok azt kérték, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit - ebből lett a rezsicsökkentés.
