Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 27. hétfő (202. szám) - Ikotity István és Schmuck Erzsébet (LMP) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mi történik Mongóliában, hogyan áll a kormányzat a Keleti Nyitással?” címmel - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
375 Azt gondolom, rossz úton haladnak önök, rossz úton halad a Jobbik. Akármi is a politikai céljuk, a magyarországi tényeket, a magyar gazdaság teljesítmé nyét önök is el kell hogy fogadják. Köszönöm szépen. (Gyöngyösi Márton: Köszönjük szépen. - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Ikotity István és Schmuck Erzsébet (LMP) - a külgazdasági és külügyminiszter hez - „Mi történik Mongóliában, hogyan áll a kormányzat a Keleti Nyitással?” címmel ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Ikotity István és Schmuck Erzsébet, az LMP képviselői, kérdést kívánnak feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mi történik Mongól iában, hogyan áll a kormányzat a Keleti Nyitással?” címmel. Öné a szó, Ikotity István képviselő úr. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma már mindenki számára világos, hogy a keleti nyitás politikája nem több, mint egy újabb méregdrága kommunikációs kampány. Úgy is mondhatnánk, hogy egy újkori magyar kalandozás Keletre, csak ebben az esetben nem a fogadó országok vagyonbiztonsága forog kockán, hanem a magyaroké. Az önök keleti nyitása ugyanis nem hozza, hanem vi szi a pénzt. Számos példát hozhatnánk, de nézzük meg a keleti nyitás ügyének állását Mongóliában. A keleti nyitás stratégia kiemelt állomásaként 2016 januárjában Orbán Viktor miniszterelnök egy 50 fős delegáció vezetésével három napra Ulánbátorba érkezett, és az ön minisztere a delegáció tagjaként kiemelte, hogy hazánk a térségben Mongóliát stratégiai partnernek tekinti. A kétoldalú kapcsolatok bővítésének érdekében 2015ben Ulánbátorban ismét megnyílt a magyar nagykövetség, és megkezdte működését a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ulánbátori irodája. A nyersanyagárak esése és a félrekezelt gazdaságpolitika miatt azonban a mongol deviza, a tugrik 2013 óta értékének a 80 százalékát elvesztette a dollárhoz képest. Az államháztartási hiány Mongóliában a GDP 20 százalékát teszi ki. A sarokba szorult mongol kormány ezért, az államcsődöt elkerülendő, február 18án megegyezést írt alá a Nemzetközi Valutaalappal. Kérdezem, tisztelt államtitkár úr, hogy miképpen áll napjainkban a keleti nyitás stratégiája, különös tek intettel a kereskedelemre és a befektetésekre. Azt is kérdezném öntől, hogy egy mongol csődhullám esetén mi a garancia arra, hogy a magyar állami tulajdonú Eximbank viszontlátja az Ulánbátorba kihelyezett 25 millió dollárját. Tisztelettel várom előre a vál aszát. ELNÖK : Szabó László államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A keleti nyitásban, a térséget sújtó gazdasági nehézségek ellenére, a diplomác iai eszközökkel támogatott külgazdasági törekvéseknek köszönhetően számos sikert értünk el, és annak ellenére, hogy az ukránorosz válság miatt is hatalmas gazdasági negatív hullámok érték a keleti térséget, ennek ellenére nőni tudott a keleti reláció. Teh át nagyon nagy túlzás lenne azt mondani, hogy nem működik a keleti nyitás. Gyakorlatilag a gazdasági élet összes nagyhatalma, mindenki Keletre és Délre néz, ahogy a magyar gazdasági erők is, pontosan azért, mert a növekedés, az igazi, valós gazdasági növek edés Keletről és Délről fog származni a következő 1015 évben. Jelentősen nőtt az ukrajnai, a kazahsztáni, a moldovai kereskedelmi forgalmunk; Azerbajdzsánban tendereket nyernek a magyar cégek. És azt kell mondjam, Mongóliában is nagyon sok sikert értünk e l az elmúlt hónapokban. A