Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 6. kedd (231. szám) - Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló politikai vita - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3736 Kérem szépen, ezért nem lehet nekik hinni, mert az ígérgetés mindig csak akkor megy, amikor önök ott az ellenzéki padokban ülnek. Remélem, mondom, még legalább kétszáz évig nem k erülnek olyan helyzetbe, hogy újra megsarcolhassák a nyugdíjasokat, ahogy önök állandóan tették. Hát, azért itt vannak a jobbikos barátaink. (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból: Na!) Ők gyakorlatilag azt mondják, hogy nem szavaztak ellene a hölgy ek 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának. Igazuk van, nem szavaztak ellene. De nem is szavaztak mellette. Mint ahogy nem szavaztak az alkotmánymódosítás mellett, hogy lezárhassuk a határokat (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból.) , és mon djuk, ne jöhessenek ide az illegális bevándorlók, hogy akár elvegyék a hazai nyugdíjasok nyugdíját, és a szociális rendszert fölborítsák. Tehát önök mindig csak akkor nem szavaznak vagy tartózkodnak, amikor arról van szó, hogy valami jobb lenne a magyar em bereknek. A nyugdíjemelésekről nem szavaznak, az alkotmánymódosításról nem szavaznak, az új nyugdíjtörvényről nem szavaznak, a költségvetést nem támogatják, ami mondjuk, fejlesztéseket hoz. Tehát önök mindig azt nem támogatják, ami jó ennek az országnak és jó a magyar embereknek, de nyilván ellenzéki pártként biztos úgy gondolják, hogy ez a dolguk. Én azt szeretném, ha mindenki tudomásul venné, hogy a nyugdíjasok megbecsüléséhez az kell, hogy a stabil gazdaságban mindig annyi anyagi forrást csoportosítsunk a nyugdíjakra, amennyit a gazdaság úgy bír el, hogy nem veszünk fel hiteleket, és nem visszük olyan helyzetbe az országot, ahogy a szociálbolsevikok állandóan tették vagy liberálbolsevikok, hogy gazdasági csőd legyen, csődhelyzetbe kerüljön az ország, és a nyugdíjasok legyenek az elsők, akiktől el kell venni valamit is. Láttunk erre példákat a világban. Hallhatjuk Görögország példáját, ahol nem is tudom, hányadszor nyirbálják meg a nyugdíjakat, ott is egy hasonló kormányzat van, gondolom, mint az önöké vol t Magyarországon. Még egyszer mondom, remélem, hogy legalább kétszáz évig nem lesz rá lehetőségük, hogy elvegyék a nyugdíjakat. Azt kérem mindenkitől, hogy becsüljük meg a nyugdíjasokat. Én magam rengeteg nyugdíjasrendezvényre já rok, hiszen körzetemben nagyon sok nyugdíjasklub van, és mindig megbecsüléssel beszélünk arról, hogy a lehető legtöbbet próbáljuk meg adni a nyugdíjasoknak, a kormány. Ehhez kell a jó gazdaságpolitika, ami most megvan. Ennek révén lehet majd nyugdíjprémium ot fizetni, és ennek révén lehet még több megbecsülést adni a nyugdíjasoknak, és azt gondolom, ez a jövő útja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, MSZP. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZ P ): Köszönöm szépen, elnök úr. Szegényebb lettem volna, ha nem hallgatom végig ezt a felszólalást a mai napon, csak ennyit fűznék hozzá. Boldog István képviselő úr figyelmébe ajánlanám a KSH néhány adatát, hisz szegénységi adatokról fogok beszélni. A relat ív jövedelmi szegénységi arány a teljes népesség körében 2010ben 14,1 százalék volt, 2015ben 14,5 százalék. A relatív jövedelmi szegénységi arány a 65 év felettiek körében 2010ben 4,9 százalék volt, 2015ben 6,8 százalék. Relatív szegénységi rés a telje s népesség arányában 2010ben 18,2 százalék, 2015ben 18,8 százalék. Relatív szegénységi rés a 65 év felettiek körében 2010ben 10,2 százalék, 2015ben 14,3 százalék. Relatív jövedelmi szegénységi arány az egyszemélyes, 65 év feletti háztartástípusokban 2 010ben 8,6 százalék, 2015ben 9 százalék. Relatív jövedelmi szegénységi arány a nyugdíjasok körében 2010ben 4,6 százalék, 2015ben 7,1 százalék. Egyetlenegy számot nem tudtam mondani, amiben javultak volna a mutatók, kedves képviselőtársaim. De azt is lá thatjuk, és itt a KSHról beszélünk, pedig azért dolgozott a kormány rajta, hogy megváltoztassa a KSH a módszertanokat, meg akár ne közöljenek adatokat, amik előtte megszokottak voltak több évtizeden keresztül. Megint csak a KSH adataiból látható, hogy az utóbbi
