Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 6. kedd (231. szám) - Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló politikai vita - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
3732 a közfoglalkoztatás. De arról beszélni, hogy ez rabszolgatársadalmat hozna létre, azt gondolom, ez nagyon erős túlzás. Nyilvánvalóan lehetnek polgármesteri túlkapások, egyebek, ezek miatt meg kell tenni a bejelentéseket, és ki kell ezeke t vizsgálni. De önmagában az, hogy ma a magyar helyzetben az inaktivitási ráta rendkívül magas volt, és onnan kellett lehozni, lecsökkenteni, ebben a közfoglalkoztatásnak nagyon fontos szerepe van úgy, hogy a kormány folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy a k özfoglalkoztatás nem végcél, nem önmagában vett érték, nem önmagában vett cél, hanem egy átmeneti tranzitálásra alkalmas eszköz. Hadd utaljak a kormány által elfogadott márciusi programcsomagra, amely az elsődleges munkaerőpiac felé történő nyitást és anna k rugalmasabbá tételét irányozza elő a közfoglalkoztatás rendszerére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP, parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer megteremtéséhez öt pontban foglalom össze az LMP javaslatait. Ezek vonatkoznak a nyugdíjak értékének megőrzésére, a szegénységben élő nyugdíjasoknak pluszsegítsé gadásra, vonatkoznak arra, hogy a nyugdíj melletti munkát lehetővé kell tenni, továbbá, hogy az öngondoskodást ösztönözni kell, és szól az általános béremelésről is. Először: a nyugdíjak értékének megőrzéséhez és a méltányos nyugdíjemeléshez az LMP szerin t a nyugdíjasinfláció alapján kell számítani a nyugdíjemeléseket. Ugye, a nyugdíjasinfláció egészen más, mint egy általános infláció, hiszen figyelembe veszi a nyugdíjasok fogyasztói kosarát. Tudjuk azt, hogy a gyógyszerek, az általános élelmiszerek, a r ezsi nagy tételt tesznek ki a nyugdíjasok költségeiben, és ezek áremelkedése más, mint az általános. Emellett meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a mindenkori reálbéremelkedést is figyelembe lehessen venni az infláció mellett az éves nyugdíjemelé sek során. Ha valóban javul a gazdaság helyzete és nőnek a bérek, azt érezzék meg a nyugdíjasok is, relatív helyzetük ne romoljon. És ne csak abban az esetben tűzzön ki a kormány célprémiumot, ha a GDP 3,5 százaléknál magasabban emelkedik, hanem abban az e setben is érezzék a nyugdíjak a gazdasági növekedés hasznát, ha az 3,5 százaléknál alacsonyabb. Továbbá javasoljuk, hogy az idei évben esedékes emelést hozza előre a kormány novembertől. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány egyszerűen ül a nyugdíjaso k pénzén. A nyugdíjasoknak már most azt az 1 százalékot, ami a 2,6 százalékos inflációhoz kell, meg kellene adni. Egyszerűen nem érthető, hogy amikor a nyugdíjasoknak nagyobb szükségük lenne arra a pénzre, a kormány ül rajta, és nem hajlandó előbb a nyugdí jasoknak ezt a pénzt odaadni. (17.40) A szegénységben élő nyugdíjasoknak az LMP szerint pluszsegítségre van szüksége, és azt gondoljuk, hogy ennek a lehetőségeit meg kell vizsgálni. Nyilván szóba jöhet egyfajta differenciált nyugdíjemelés, például az egyös szegű emelés arányosabb, magasabb emelést jelentene az alacsony ellátásban részesülő nyugdíjasoknak, de tulajdonképpen úgy is lehetne differenciálni, hogy a százalékok változnak. Ez nyilván egyeztetés kérdése, és meg kell a részleteket nézni, viszont be le hetne vezetni egyfajta rászorultsági alapú nyugdíjkiegészítést is a létminimum alatt élő nyugdíjasok számára. Az LMP szerint az állam támogatást nyújthatna az önkormányzatoknak arra, hogy a szegénységben élő nyugdíjasoknak szociális támogatást nyújtsanak a lakhatási költségeik, rezsiszámláik, gyógyszerköltségeik fedezéséhez. Azt látjuk, hogy a jelenlegi támogatások nem elégségesek, gondoljunk csak arra, hogy hány egyedül élő nyugdíjas ember hűl ki telente saját otthonában.
