Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3605 területen a bérezésben. A bírák és az ügyészek az utolsó helyen kullognak, függetlenül attól a kétszer 5 százalékos béremeléstől, ami most novemberben, illetve január 1jével megvalósult, ettől függetlenül még mindig az uto lsó helyen kullognak. Mivel államtitkár asszony elmondta, hogy össze van kötve, itt hivatkozott Bárándy képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban, hogy vajon összefügge a bérük az igazságügyi alkalmazottaknak a bírák fizetésével, igen, összefügg, hisze n a bírói illetményalap a besorolásuk alapja, tehát az alapján kapnak egy szorzószámot. Ami jó is lenne adott esetben, tehát maga ez a forma nagyon jó szerintem, maga az elképzelés, de hogy ebben az esetben ez miért nem jó, arról szeretnék néhány gondolato t beszélni. Még amikor Répássy Róbert úr volt az igazságügyi parlamenti államtitkár, akkor volt egy vitánk ezzel kapcsolatban, amikor szó volt arról, hogy a bírósági fogalmazók, titkárok fizetését is emelni kell, sőt volt is emelés, amely elég csekély mért ékű volt. A Jobbik Magyarországért Mozgalom itt egy jóval nagyobb, emlékeim szerint egy 30 százalékos bérfejlesztést szeretett volna megvalósítani, amire államtitkár úr válasza az volt, hogy ezt nem lehet megoldani, mert bérfeszültséget fog okozni. Miért f og bérfeszültséget okozni? Kifejtette, hogy azért, mert ebben az esetben a titkároknak a fizetése már magasabb lesz, mint a kezdő bírói fizetés, és hogy néz az ki, hogy az elméletileg alacsonyabb beosztású bírósági titkár többet keres, mint a kezdő bíró; t ehát egy ilyenfajta bérfeszültség. És most jön be az a probléma, amiről Bárándy képviselőtársam is beszélt, hogy azért, mert a kormány vagy a miniszterelnök számára a bíróság nemkívánatosnak minősül ebben az országban, ezért, amikor Fideszkormány van hata lmon Magyarországon, akkor sajnos a bírákra, ügyészekre rossz világ jár, hiszen ilyenkor számukra fizetésemelés nincsen, legalábbis ezt mutatta az a 11 év, ami alatt beszéltünk az Orbánkormányzásról. Valóban megvalósult kétszer 5 százalék, amikor már hata lmas volt a bérfeszültség. Tehát amíg a bíráknak nem lehet emelni a fizetését, ez kényszerűen lejjebb tartja az igazságügyi alkalmazottaknak a fizetését is, hiszen a bírói alapilletményhez van kötve, ha a bírói alapilletmény nem emelkedik, akkor az igazság ügyi alkalmazottak bére sem tud megfelelően emelkedni. És itt jutunk el annak a folyamatnak az eredményéhez, hogy elmennek a Tescóba és más helyekre dolgozni, mert annyira nincsenek megbecsülve. És ha már itt tartunk, máshol is probléma ez. Amikor a mai fe lszólalásomra készültem fel, és olvasgattam az ezzel kapcsolatos témákat a sajtóban, akkor találtam egy hírt arról, hogy két évvel ezelőtt bizony Szlovákiában sztrájkba léptek az igazságügyi alkalmazottak a bíróságon, mert annyira kevésnek találták a fizet ésüket. Akkor, amikor elolvasgattam ezt a cikket, akkor azért érdekes volt, hogy ők bizony ezért sztrájkba mertek lépni, beszüntették, bár igaz, hogy több évig sztrájkkészültségben voltak előtte, komoly szakszervezeti tárgyalások voltak, és végül is sztráj kba is léptek. Milyen fizetések voltak ott akkor, amiért nekik sztrájkolni kellett? Valóban nem volt magas a fizetésük, hiszen a végzettség nélküli vagy középfokú végzettséggel rendelkező írnokok esetében például 130140 ezer forinttól voltak a fizetések, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők esetében pedig 200 ezer forintnyi bruttó pénzről beszélhettünk. Amit ők nagyon ellentmondásosnak tartottak, ami miatt ők még kiálltak és sztrájkba léptek, az az, hogy szerintük ők munkában hasonló felel ősségteljes munkát végeznek, mint a bírák, és míg a bírák közül sokan 5 ezer eurót keresnek, ők csak 500600 eurót keresnek. Tehát azért döbbenetes, amikor azt mondjuk, hogy a bíró Szlovákiában 5 ezer eurót keres, ha átszámoljuk, ez 1 millió 500 ezer forin t. Tehát akkor ez egy nagyonnagyon komoly összeg, és akkor mondhatjuk, hogy valóban Magyarországon a bírák nagyon le vannak maradva, nem véletlen, hogy a sereghajtók az ügyészek és a bírák az Európai Unióban, és ha ehhez van kötve a bérük, akkor valóban n em tudnak megélni az igazságügyi alkalmazottak azokból a leszorított bérekből, amelyek akkor így náluk vannak.
