Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
3558 Ez alapján kijelenthető, hogy a látványcsapatsporttámogatási rendszer indítása óta töretlen népszerűségnek örvend, egyre több sportszervezet, egyre több egyesület tudja igénybe venni azokat a támogatásokat, amelyeknek köszönhetően nemcsak a létesítményhelyzet javult Magyarországon jelentősen az elmúlt években, hanem a rendszeresen te stmozgást végző magyar állampolgárok száma, illetve az igazolt versenyzők száma is jelentősen megnövekedett. A bevezetett intézkedések legfőbb gyakorlati célja az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés szolgálata, a fiatalkori sportolás támogatása és nem utolsósorban a lakosság minél nagyobb részének bevonása a rendszeres sportolása. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor 2010ben a kormányzást átvettük, akkor Magyarország sereghajtó volt az Európai Unió országai között a rendszeres testmozgást végző állampolg árok számának tekintetében. Az a szomorú adat díszelgett Magyarország neve mellett, hogy nem éri el a 10 százalékot azon állampolgáraink száma, akik legalább hetente kétszer 45 percet sportolnak, ezáltal jó fizikális állapotban tartva magukat. Azóta, köszö nhetően részben a társaságiadótörvény támogatási rendszerének, illetve annak a kormányzati szerepvállalásnak, amely a sportot kiemelt stratégiai célként kezelte az elmúlt évek során, ez a szám több mint a duplájára nőtt, és így már az Európai Unió erős kö zépmezőnyében vagyunk. A célunk pedig az, hogy 2020ig az élmezőnybe tudjunk kerülni, és példát mutassunk más uniós tagországoknak is arra vonatkozóan, hogy miért éri meg minél több magyar állampolgárt bevonni a sport rendszerébe, miért éri meg minél több gyermeket rábírni arra, hogy rendszeresen sportoljon, hiszen ez nemcsak a fizikai és szellemi teljesítőképességük növelésében mutatkozik meg, hanem sokkal kevesebb kiadásba kerül majd a magyar társadalomnak mind a társadalombiztosítás, mind az egészségbizt osítás terén. Mindemellett pozitív hatással volt a társaságiadótörvény eddig is az utánpótlássport növelésére, hiszen a támogatások jelentős része éppen ebben a szegmensben, az utánpótlásnevelésben realizálódott. Meg kell említeni azt a tényt is, hogy az intézkedésnek köszönhetően az érintett sportágak utánpótlásnevelési bázisa, ahogy mondtam, jelentősen megnőtt, különösen azon sportágak területén, mint a jégkorong vagy éppen a vízilabda, ahol a legnagyobb probléma volt, hiszen kevés volt a jégfelület és k evés volt a vízfelület. Ezekben a sportágakban háromnégyszeresére nőtt az igazolt sportolók száma azóta, hogy bevezettük a társaságiadókedvezményi rendszert. Az egyik lényegi eleme a mostani módosításnak, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy egy újabb spo rtággal bővül a támogatott csapatsportágak köre, ez pedig a röplabda. Azt gondolom, hogy ezzel régi adósságunkat törlesztjük, hiszen a törvény indulásakor, amikor a látványcsapatsportágak fogalmát átvettük a sporttörvényből, akkor az csak öt csapatsportág at nevesített, a labdarúgást, a kosárlabdát, a vízilabdát, a jégkorongot és a kézilabdát, így a röplabda az első időszakban kimaradt a támogatotti körből, annak ellenére, hogy Magyarországon a röplabda támogatottsága kifejezetten magasnak mondható. Egy új sportágról beszélünk, amely ugyan csak a XIX. században született, de kimondhatjuk, hogy ma már minden hatodik magyar ember érintett akár sportolóként, akár szurkolóként ebben a sportágban. Azt gondolom, ez bőven indokolja azt, hogy ennek a csapatsportnak a látványcsapatsportágak között a helye. Ha pedig valaki látott már életében strandröplabdát, akkor azt gondolom, hogy az önmagában kifejezi magát a látványcsapatsport minden fogalmát, s nemcsak azért, mert nagyon csinos hölgyek játsszák, hanem azért, me rt rendkívül nagy az érdeklődés iránta. Hogy egy példát mondjak önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim: Rióban az olimpián az első olyan sportág volt a strandröplabda, ahol az összes jegy elkelt elővételben. Visszatérve a törvényjavaslatra, szem előtt kell ta rtanunk a támogatási rendszer illeszkedését az európai uniós irányelvekhez, éppen ezért amellett, hogy a röplabda új elemként bekerül a támogatott sportágak körébe, néhány olyan technikai módosítást is eszközöl a törvényjavaslat, amely az elmúlt időszak un iós jogszabályainak az átvezetését, azaz a jogharmonizációt biztosítja számunkra. A módosítás többek között meghatározza a hivatásos sportoló fogalmát, valamint ugyanezen célból bevezeti a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény fogalmát, és az alka lmazáshoz kapcsolódó eljárást is rögzíti egyben. Az uniós jogszabályokkal való összehangolást szolgálja az is,
